magyarországi község Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Perőcsény (szlovákul: Perovčany) zsákközség Pest vármegyében, a Szobi járásban. Sem postahivatala, sem vegyesboltja jelenleg nincs.[forrás?]
| Perőcsény | |||
 | |||
| A perőcsényi református templom légifelvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Szobi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Darányi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2637 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 356 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 41,4 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Börzsönyi-peremhegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′ 39″, k. h. 18° 52′ 00″ | |||
 Perőcsény
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Perőcsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perőcsény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Börzsöny északnyugati lábánál elhelyezkedő völgykatlanban fekszik. Területének domborzata változatos. Közigazgatási határának északi részén végighúzódik az 1201-es út és a Tésát kiszolgáló 12 114-es út is, de a település központjába csak a 12 115-ös út vezet.
A szláv eredetű Prečani szóból származik, melynek magyar jelentése túlsó parton lakók.
A 13. század végén a vidék mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka volt. Elsőként egy 14. század végéről származó, 1398-ban átírt oklevél említi Pereuchean néven, de a középkori oklevelek még Preuchan és Preuchen néven is említik. 1419-ben vásárhely. 1592-ben már református gyülekezete is volt, lelkipásztoruk ekkor Corvin Éliás. Az ellenreformáció idején 1674-ben, a pozsonyi vértörvényszék elé idézett Szokolai Pál lelkipásztort valószínűleg nem sújtotta büntetés, mivel egy későbbi okirat szerint még 1680-ban is a református gyülekezet élén állt. A reformátusok templomát 1700-ban elkobozták. A 18. század kezdetén lakosainak többsége magyar, harmada-negyede pedig szlovák nemzetiségű volt.
A falutól délkeletre mintegy négy kilométerre a Börzsöny Várbérc nevű 715 méter magas csúcsán állt egykor Salgóvár, amely nem azonos a Salgótarjánnak is nevet adó Nógrád vármegyei, ismertebb Salgó várával. A várat feltehetőleg a Hontpázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok, majd 1394-ben, amikor Szécsényi Kónyafi Simon volt birtokosa. Halála után a várat fia, Salgói Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgói Miklós azonban hamis pénzt veretett, és Garai János temesi és pozsegai ispán feleségével, Hedvig hercegnővel házasságtörő viszonyt folytatott. E bűntettei miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elkobozták, Salgó várát pedig 1424-ben lerombolták Luxemburgi Zsigmond király utasítására. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. A hegy csúcsán ma csak csekély falmaradványai láthatók, viszont sziklacsúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Börzsöny belsejére.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 289 | 282 | 289 | 313 | 322 | 354 | 356 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 1% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,5%, református 68,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,7% (6,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,6% szlováknak, 0,6% horvátnak, 0,3% örménynek, 0,3% szerbnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt református, 17,7% római katolikus, 1,6% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (24,5% nem válaszolt).[13]
,_2009_Perőcsény13.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
