Remove ads
Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, az MTA tagja.
| Pais Dezső | |
| Született | 1886. március 20. Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 1973. április 6. (87 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Foglalkozása | nyelvész |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1951) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/1-1-52) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pais Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A tudomány az életért van, s a mi életünk legyen a tudományért.
Édesapja Pais Kázmér tisztviselő, édesanyja Shmiliár Ilona voltak. A szülők törekedtek arra, hogy gyermekeikből tanult emberek váljanak.
Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd 8 évig a mai zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium, az akkori főreál gimnázium végig jeles tanulója volt. Ezután a budapesti Eötvös József Collegium tagja. Az egyetemen magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett 1908-ban. Két évig gyakornok, majd az 1910-11-es tanévben állástalan tanár, s így itthon a megyei levéltárban és volt gimnáziuma tanári könyvtárában kutatott. Kutatásainak eredménye megjelent a Magyar Nyelv című tudományos folyóiratban. A magyar helységnevek változását, majd a Göcsej tájnevet kutatta. 1911-12-ben a soproni Főreál iskolában helyettes tanár, ezután a ceglédi Gimnázium tanára volt. Ekkorra az Irodalomtörténeti Társaság tagja. 1918-tól végérvényesen Pestre települt, s az óbudai Árpád Gimnáziumban, majd 1924-től az Eötvös-kollégiumban tanított. 1937-1960 között a Budapesti Egyetem professzora volt. 1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1941-től rendes tagja lett. 1924-től egyre jobban bekapcsolódott a Magyar Nyelv című folyóirat szerkesztésébe, s több mint 40 évig szerkesztette azt.
Az 1920-as években az Árpád-kori országvédelem rendszerével, s benne a székelység szerepének, Székelyföldre szállásának vizsgálatával foglalkozott. Az 1940-es években kedvenc témája, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Ekkoriban írta meg A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből[2] című kötetét. 1949-ben az Akadémia helyesírási albizottságának elnöke, s négy évtizeden keresztül alakítója, formálója volt a magyar helyesírásnak.
1973. április 6-án hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Remove ads
- Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet (1911)
- Ó-magyar olvasókönyv (Jakubovich Emillel, 1929)
- A veszprémvölgyi apácák görög alapítólevele mint nyelvemlék (1939)
- A Halotti Beszéd olvasása és értelmezése (1942)
- Magyar szóalaktan 1. Szóösszetétel (1949)
- Irányelvek a magyar hangtörténet tárgyalásában (1950)
- Hangtörténet (Gombocz Zoltánnal, 1950)
- Két fejezet a mondattanból (1950)
- A jelentéstan vázlata Gombocz Zoltán késői módszertani előadásaiból (1951)
- Kérdések és szempontok szóösszetételek vizsgálatához (1951)
- A magyar irodalmi nyelv (1953)
- Nyelvünk a reformkorban. Tanulmánygyűjtemény. Akadémiai Kiadó, Budapest (1955)
- Egy szószervezet szétágazásai a magyarban és más finnugor nyelvekben (1962)
- Az alanyi és tárgyas összetételek. In: Pais Dezső és Benkő Loránd (szerk.): Alak- és mondattani gyűjtelék. = Nyelvtudományi Értekezések 46, Akadémiai Kiadó, Budapest, 63–84, 1965.
- Régi személyneveink jelentéstana 1922-23 (1966)
- Életem, emlékeim, találkozásaim (válogatta, szerkesztette Dorogi Zsigmonddal, 1973)
- A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből (válogatott tanulmányok, 1975)
- Pais Dezső és a szülőföld (dokumentumok, 1986)
Remove ads
- Sámuel-díj (1919, 1926)
- Kossuth-díj (1951)
- Munka Érdemrend (1953, 1956)
- Zalaegerszeg díszpolgára (1964)
- Révai Miklós-emlékérem (1968)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads