A Orosz Tudományos Akadémia (oroszul : Российская академия наук – Rosszijszkaja Akagyemija Nauk ) a legrégibb akadémia a orosz nyelvterületen. Nagy Péter alapította 1724-ben. 1925 és 1991 között Szovjetunió Tudományos Akadémiának (Академия наук СССР) hívták. Az Akadémia székhelye eredetileg Szentpéterváron volt, de 1934 -ben Moszkvába költöztették.
Az Akadémia egykori székhelye Szentpéterváron. Az 1734-ben épült barokk palota ma a Kunsztkamerának ad otthont.
Az egykori szentpétervári akadémia épülete
Külföldi tagok
Daniel Bernoulli (1700–1782), matematikus
Nikolaus II Bernoulli (wd) (1695–1726), matematikus
Manfred Eigen (1927–2019), német biofizikus–kémikus.
Richard Ernst (1933–2021), kémikus
Leonhard Euler (1707–1783), matematikus
Johan Gadolin (1760–1852), kémikus
Christian Goldbach (1690–1764), matematikus
Paul Henri Thiry d’Holbach (1723–1789), filozófus, természettudós és enciklopédista
Otto Ville Kuusinen (1881–1964), politikus
Franz von Löher (1818–1892), történetíró
Gerhard Friedrich Müller (1705–1783), historiográfus, geográfus és felfedező
Peter Simon Pallas (1741–1811), német zoológus és botanikus
Segner János András (1704–1777), matematikus és fizikus
Friedrich Georg Wilhelm von Struve (1793–1864), csillagász
Orosz/szovjet tagok
Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (1908–1961), fizikus
Zsoresz Ivanovics Alfjorov (1930–2019), fizikus
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (1922–2001), fizikus
Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov (1909–1992), fizikus és matematikus
Vitalij Lazarevics Ginzburg (1916–2009), fizikus
Szergej Vlagyimirovics Iljusin (1894–1977), repülőgéptervező
Alekszandr Szergejevics Jakovlev (1906–1989), repülőgéptervező
Mihail Kuzmics Jangel (1911–1971), rakétatervező
Leonyid Vitaljevics Kantorovics (1912–1986), matematikus
Pjotr Leonyidovics Kapica (1894–1984), fizikus
Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (1903–1987), matematikus
Szergej Pavlovics Koroljov (1907–1966), rakterületező
Ivan Andrejevics Krilov (1769–1844), költő, író
Igor Vasziljevics Kurcsatov (1903–1960), fizikus
Lev Davidovics Landau (1908–1968), fizikus, Nobelpreisträger
Valerij Alekszejevics Legaszov (1936–1988), kémikus
Alekszandr Mihajlovics Ljapunov (1857–1918), matematikus
Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711–1765), polihisztor
Andrej Andrejevics Markov (1856–1922), matematikus
Ilja Iljics Mecsnyikov (1845–1916), biológus
Artyom Ivanovics Mikojan (1905–1970), repülőgéptervező
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (1863–1956), geológus
Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936), orvos és fiziológus
Andrej Dmitrijevics Szaharov (1921–1989), magfizikus
Mihail Alekszandrovics Solohov (1905–1984), elbeszélő, regényíró
Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov (1896–1986), kémikus
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008), író
Igor Jevgenyjevics Tamm (1895–1971), fizikus
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj (1883–1945), író
Pafnutyij Lvovics Csebisev (1821–1894), matematikus
Pavel Alekszejevics Cserenkov (1904–1990), fizikus
Pjotr Andrejevics Vjazemszkij (1792–1878), költő és irodalmi kritikus