Orosz Tudományos Akadémia

A Orosz Tudományos Akadémia (tkp. Oroszországi Tudományos Akadémia; oroszul: Российская академия наук – Rosszijszkaja Akagyemija Nauk) a legrégibb akadémia a orosz nyelvterületen. Nagy Péter alapította 1724-ben. 1925 és 1991 között Szovjetunió Tudományos Akadémiájának (Академия наук СССР) hívták. Az Akadémia székhelye eredetileg Szentpéterváron volt, de 1934-ben Moszkvába költöztették.

Az Akadémia egykori székhelye Szentpéterváron. Az 1734-ben épült barokk palota ma a Kunsztkamerának ad otthont.

Az egykori szentpétervári akadémia épülete

Orosz Tudományos Akadémia
Alapítva	1724. február 8.
Jogelőd	A Szovjetunió Tudományos Akadémiája
Székhely	Moszkva
Vezető	Gennady Krasnikov
Elhelyezkedése
Orosz Tudományos Akadémia Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 42′ 39″, k. h. 37° 34′ 40″55.710794444444, 37.577813888889
Az Orosz Tudományos Akadémia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Tudományos Akadémia témájú médiaállományokat.

Osztályok

• Matematikai osztály
  • Matematikai szekció
  • Alkalmazott matematikai és számítástechnikai szekció
• Fizikai osztály
  • Általános fizikai és csillagászati szekció
  • Atomfizikai szekció
• Energiagazdasági, gépészmérnöki és mechanikai osztály
  • Mechanikai szekció
  • Gépészmérnöki szekció
  • Energiagazdasági szekció
• Nanotechnológiai és információs technológiai osztály
• Kémiai és Anyagtudományi osztály
  • Kémiai szekció
  • Anyagtudományi szekció
• Biológiai Tudományok Osztálya
  • Fizikai-kémiai biológia szekciója
  • Biológiai szekció
• Földtudományi osztály
• Társadalomtudományi Osztály
  • Filozófia, Szociológia, Pszichológia és Jog szekciója
  • Közgazdaságtani szekció
• Történeti és Nyelvészeti osztály
• Orvostudományi osztály
• Mezőgazdaságtudományi osztály
• Fiziológiai osztály
• Globális kérdések és nemzetközi Kapcsolatok osztálya

A könyvtár

Bővebben: Orosz Tudományos Akadémia Könyvtára

Az Akadémia ismert tagjai (válogatás)

Külföldi tagok

• Daniel Bernoulli (1700–1782), matematikus
• Nikolaus II Bernoulli(wd) (1695–1726), matematikus
• Manfred Eigen (1927–2019), német biofizikus–kémikus.
• Richard Ernst (1933–2021), kémikus
• Leonhard Euler (1707–1783), matematikus
• Johan Gadolin (1760–1852), kémikus
• Christian Goldbach (1690–1764), matematikus
• Paul Henri Thiry d’Holbach (1723–1789), filozófus, természettudós és enciklopédista
• Otto Ville Kuusinen (1881–1964), politikus
• Franz von Löher (1818–1892), történetíró
• Gerhard Friedrich Müller (1705–1783), historiográfus, geográfus és felfedező
• Peter Simon Pallas (1741–1811), német zoológus és botanikus
• Segner János András (1704–1777), matematikus és fizikus
• Friedrich Georg Wilhelm von Struve (1793–1864), csillagász

Orosz/szovjet tagok

• Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (1908–1961), fizikus
• Zsoresz Ivanovics Alfjorov (1930–2019), fizikus
• Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (1922–2001), fizikus
• Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov (1909–1992), fizikus és matematikus
• Vitalij Lazarevics Ginzburg (1916–2009), fizikus
• Szergej Vlagyimirovics Iljusin (1894–1977), repülőgéptervező
• Alekszandr Szergejevics Jakovlev (1906–1989), repülőgéptervező
• Mihail Kuzmics Jangel (1911–1971), rakétatervező
• Leonyid Vitaljevics Kantorovics (1912–1986), matematikus
• Pjotr Leonyidovics Kapica (1894–1984), fizikus
• Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (1903–1987), matematikus
• Szergej Pavlovics Koroljov (1907–1966), rakterületező
• Ivan Andrejevics Krilov (1769–1844), költő, író
• Igor Vasziljevics Kurcsatov (1903–1960), fizikus
• Lev Davidovics Landau (1908–1968), fizikus, Nobelpreisträger
• Valerij Alekszejevics Legaszov (1936–1988), kémikus
• Alekszandr Mihajlovics Ljapunov (1857–1918), matematikus
• Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711–1765), polihisztor
• Andrej Andrejevics Markov (1856–1922), matematikus
• Ilja Iljics Mecsnyikov (1845–1916), biológus
• Artyom Ivanovics Mikojan (1905–1970), repülőgéptervező
• Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (1863–1956), geológus
• Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936), orvos és fiziológus
• Andrej Dmitrijevics Szaharov (1921–1989), magfizikus
• Mihail Alekszandrovics Solohov (1905–1984), elbeszélő, regényíró
• Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov (1896–1986), kémikus
• Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008), író
• Igor Jevgenyjevics Tamm (1895–1971), fizikus
• Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj (1883–1945), író
• Pafnutyij Lvovics Csebisev (1821–1894), matematikus
• Pavel Alekszejevics Cserenkov (1904–1990), fizikus
• Pjotr Andrejevics Vjazemszkij (1792–1878), költő és irodalmi kritikus