svájci orvos, fizikus és matematikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Daniel Bernoulli (Groningen, Hollandia, 1700. február 8. – Bázel, Svájc, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.
| Daniel Bernoulli | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1700. február 8. Groningen, Hollandia |
| Elhunyt | 1782. március 17. (82 évesen) Bázel, Svájc |
| Sírhely | Peterskirche |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | svájci |
| Házastárs | nincs |
| Szülei | Dorothea Falkner Johann Bernoulli |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Bázeli Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika: általános mechanikai elvek, hidrodinamika, akusztika |
| Munkahelyek | |
| Szentpétervári Akadémia | adjunktus |
| Bázeli Egyetem | tanszékvezető |
| Jelentős munkái | hidrodinamika |
| Szakmai kitüntetések | |
| a Royal Society tagja | |
| Akadémiai tagság | Porosz Tudományos Akadémia, Párizsi Akadémia, Royal Society |
 | |
| Daniel Bernoulli aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Bernoulli témájú médiaállományokat. | |
A család három generációja nyolc kiváló matematikust és fizikust adott. Legtöbbjük a bázeli egyetemen tanított. Gyermekkorától, apjától matematikát tanult. Üzleti, majd filozófiai és orvosi tanulmányokat folytatott. Bázelban, 1720-ban szerzett orvosi diplomát. A bázeli egyetemi sikertelen oktatói állásának pályázata után elfogadta a szentpétervári akadémia meghívását. Ajánlatára nevezték ki barátját, Eulert a szentpétervári akadémia adjunktusának. Bázelba 1734-ben tért vissza, ahol először növénytant és fiziológiát oktatott, majd 1750-ben elnyerte a fizikai tanszék vezetését.
Tudományos munkássága rendkívül sokoldalú volt. 1747-ben a berlini akadémia tagjává, a rákövetkező évben pedig a párizsi akadémia külső tagjává választották. 1750-ben a Royal Society és ezután még számos társaság megválasztással tüntette ki. Daniel Bernoulli nőtlenül és gyermektelenül halt meg Bázelben 1782. március 17-én 82 éves korában.
Legfontosabb eredménye a stacionárius áramlásra vonatkozó Bernoulli-egyenlet. A hajózásban felmerülő gyakorlati problémák sorozatát oldotta meg. Foglalkozott a kinetikus gázelmélet megfogalmazásával is. A matematikában elért eredményeit részben Leonhard Eulerrel közösen érte el az algebra, a végtelen sorok elmélete, a differenciál- és integrálszámítás, valamint a valószínűségszámítás területén.
Dolgozatai különösen az általános mechanikai elveket és ezzel kapcsolatban a hidrodinamika alapelveit, továbbá az akusztikát érintik. Hidrodinamikája (Strasburg, 1738) az első mű, mely a folyadékok mechanikáját egy általános elvre támaszkodva az analízis segítségével tárgyalja. Az elv, amelyre a hidrosztatikát és hidrodinamikát egyaránt alapította, az eleven erők elve volt, melyet ő a tényleges esés és a potenciális emelkedés között fennálló egyenlőségnek nevezett. Az eleven erők elvét lényegében már Huygens alapította meg, Johann és Daniel Bernoulli azonban nagy érdemet szereztek az elv alkalmazása és érvényének általános kimutatása körül. Bernoullinak a húrok és pálcák lengésének matematikai elméletére vonatkozó vizsgálódásai úttörő jelentőségűek, éppúgy, mint a gázokra vonatkozó kutatásai a modern gázelmélet előfutárai.
A párizsi Akadémia díját 10-szer nyerte el.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
