magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Orfű község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A térség idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű települései közé tartozik.
| Orfű | |||
 | |||
| Orfűi tó strand, légi felvétel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Füziné Kajdy Zita (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7677 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1113 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 20″ | |||
 Orfű
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Orfű weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orfű témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pécstől mintegy 17 kilométerre észak-északnyugati irányban fekszik, a Mecsek hegyhát közepén. Közigazgatási területének déli részét érinti a Pécs-Abaliget közti 6604-es út is, de központján csak a 6608-as út halad keresztül. Négy számjegyű országos közútnak számít még a község határain belül a Pécsi-tó déli, nyugati, végül északi partján is végighúzódó 6609-es út, továbbá az azt Abaliget központjával összekapcsoló 6611-es út is.
Már a történelem előtti időkben laktak a térségben emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illírek, őket a kelták követték.
A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.
A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok, avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.
Orfű, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfevnek, Orfeunek és Orfewnek írták. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Bálványos (régi írásmóddal Balvanus vagy Balvanos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.
A török megszállás korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc-, Érszeg-, Nyárás-, Egrestó-, Kiskövesd- és Öregtemplom-dűlő.
A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német telepesek érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.
A 19. században a mai Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől még hiányzott a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.
Az 1960-as években született meg az orfűi mesterséges tavak koncepciója. Az Orfűi-patakra felfűzve elsőként a 11 hektár területű Orfűi-tó készült el 1962-ben, ezt követte 1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó, majd a 28 hektáros Herman Ottó-tó (és 1970-ben a Kovácsszénája mellett található Kovácsszénájai-tó). A Pécsi-tó körül fekvő falvak közül Mecsekrákost 1969. január 1-jén, Mecsekszakált és Tekerest 1975. január 1-jén, Bánost 1979. január 1-jén csatolták Orfűhöz.
Az 1980-as években új utakat építettek, az autóbuszok már naponta többször is megközelítették a kisebb falvakat, így az emberek elvándorlása némileg csökkent. A mesterséges tavak létesítése óta az egyre fokozódó idegenforgalom is helyi munkalehetőséget nyújt.[3]
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 1 066 | — |
| 1880 | 1 145 | 0,71% |
| 1890 | 1 135 | −0,09% |
| 1900 | 1 084 | −0,46% |
| 1910 | 1 018 | −0,63% |
| 1920 | 902 | −1,21% |
| 1930 | 964 | 0,66% |
| 1941 | 925 | −0,38% |
| 1949 | 834 | −1,29% |
| 1960 | 707 | −1,50% |
| 1970 | 569 | −2,17% |
| 1980 | 580 | 0,19% |
| 1990 | 580 | −0,00% |
| 2001 | 698 | 1,68% |
| 2011 | 977 | 3,36% |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 243 | 580 | 702 | 1000 | 1022 | 989 | 1090 | 1037 | 1079 | 1113 |
| 1910 | 1990 | 2001 | 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
1910-ben Bánosnak 224, Mecsekrákosnak 267, Mecsekszakálnak 124, Orfűnek 243, Tekeresnek 160, a településrendszernek így összesen 1018 lakosa volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,4% horvátnak, 3,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (20,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 4,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 18,1% (29,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 1,9% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,7% horvátnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2% görögnek, bolgárnak és szerbnek, 0,1-0,1% szlovénnek, románnak és ruszinnak, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
