Oltványi Imre, írói álnéven Ártinger Imre (Bácsalmás, 1893. február 20. – Budapest, 1963. január 13.) magyar politikus, pénzügyminiszter, művészeti író, műgyűjtő, műkritikus.
| Oltványi Imre | |
| A Magyar Nemzeti Bank 6. elnöke | |
| Hivatali idő 1945. április 17. – augusztus 31. | |
| Előd | Temesváry László |
| Utód | Kárász Artúr |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1945. július 21. – november 12. | |
| Előd | Vásáry István |
| Utód | Gordon Ferenc |
| A Magyar Nemzeti Bank 8. elnöke | |
| Hivatali idő 1945. november 15. – 1946. augusztus 9. | |
| Előd | Kárász Artúr |
| Utód | Csejkey Ernő |
| A Szépművészeti Múzeum főigazgatója | |
| Hivatali idő 1949 – 1952 | |
| Előd | Genthon István |
| Utód | Redő Ferenc |
| Született | 1893. február 20.[1] Bácsalmás |
| Elhunyt | 1963. január 13. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
| Gyermekei | Oltványi Ambrus |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1920) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oltványi Imre témájú médiaállományokat. | |
1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója).
1930-ban alapító tagja a Független Kisgazdapártnak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban.
1945. januárjától a Magyar Nemzeti Bank elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946. júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ.
1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai Türr István Múzeumra hagyta.
Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a Magyar Művészet című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a Magyar Nemzet állandó képzőművészeti kritikusa.
- Egry József (Bp., 1932)
- Derkovits Gyula (Bp., 1934. mindkét könyv Ártinger Imre néven)
- Művészeti krónika. Összegyűjtött képzőművészeti írások; szerk., utószó, jegyz. Sümegi György; MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Bp., 1991
- Derkovits Gyula; 2. bőv. kiad.; Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1994
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
