Remove ads
Olaszfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban a Kemenesháton.
| Olaszfa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Vasvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fekete Róbert (független)[1] | ||
| Jegyző | Pásztor Andrea | ||
| Irányítószám | 9824 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 385 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 43″, k. h. 16° 53′ 00″ | |||
 Olaszfa
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Olaszfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Vas vármegye déli széle közelében fekszik, néhány kilométerre Zala vármegye határától. Közigazgatási területének szélén elhalad a 7383-as út, de belterületi részeit tekintve Olaszfa zsáktelepülés, mivel közúton csak azon a 73 252-es számú mellékúton érhető el, amely Pácsony és Oszkó között ágazik ki ebből az említett útból, keleti irányban.
A mai település 1941-ben jött létre két község, Kozmafa és Olaszka egyesítéséből, Kozmaolaszka néven. Mai nevét 1942-ben kapta.
Polgármesterei
- 1990–1994: Maráczy János (FKgP-KDNP)[3]
- 1994–1998: Maráczy János (független)[4]
- 1998–2002: Landor Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Landor Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Landor Gyula (független)[7]
- 2010–2014: Landor Gyula (független)[8]
- 2014–2019: Landor Gyula (független)[9]
- 2019–2024: Fekete Róbert (független)[10]
- 2024– : Fekete Róbert (független)[1]
- Olaszfai Lovas Egyesület
- Olaszfa Községért Közalapítvány
- Olaszfai Polgárőr Egyesület
- Szívügyünk Olaszfa Egyesület
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 383 | 372 | 370 | 359 | 392 | 389 | 385 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 7,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 2% (9,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szlovénnek, 0,3% lengyelnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,8% volt római katolikus, 4,6% református, 2,3% egyéb keresztény, 7,9% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[12]
Remove ads
- Szent Miklós-templom
- Kneipp Vizesház és gyógynövénykert
- Bencz orgona (1882)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads