Oláh Gábor (költő)

Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.)^[1] magyar költő, író.

Ez a szócikk a költőről, íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh Gábor (egyértelműsítő lap).

Oláh Gábor
Élete
Született	1881. január 17. Debrecen
Elhunyt	1942. június 23. (61 évesen) Debrecen
Sírhely	Debreceni köztemető
Nemzetiség	Magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	különböző lírai műfajok
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Gábor témájú médiaállományokat.

Életpályája

Szülei Oláh Mihály és Kovács Zsuzsanna voltak.^[1] Szegény, sokgyermekes családban született, apja bérkocsis volt. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenkezése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond óráira járt. Korrepetálással, statisztálással keresett pénzt a megélhetésre. 1904-ben magyar-latin szakos tanárként végzett. A Debreceni Református Kollégium könyvtárában kapott állást, később középiskolai tanárként dolgozott. 1908 nyarán néhány hetet Párizsban töltött. Hazatérve még jobban érezte hazája és városa elmaradottságát. Négy társával - Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy József és Madai Gyula - együtt megalapította a Bokréta irodalmi társaságot; Bokréta címmel antológiát adtak ki (1902, 1904, 1908). 1910-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1913-tól a debreceni általános főreáliskolában tanított. 1931-ben Pokol című kötetéért perbe fogták. 1941-ben nyugdíjba vonult.

Meg nem alkuvó, kompromisszumokra képtelen jelleme miatt fokozatosan elszigetelődött, illetve elszigetelték.

Munkássága

Egyenetlen lírájában (Hangok lázadása, 1941) a magányos sors ábrázolása megrendítő.Több korai lírai versével Ady líráját és József Attila költészetét előlegezi. Verses regényeinek részértékei vannak. Novellái önéletrajzi ihletésűek, drámái nem arattak sikert. Tanulmányai – Csokonai Vitéz Mihályról, Petőfi Sándorról – jelentősek.

Emlékezete

Debrecenben és Hajdúszoboszlón utcát neveztek el róla.

Művei

Sírja Debrecenben

Petőfi képzelete (1909)

• Csokonai és a latin költők (tanulmányok, 1904)
• A debreceni nyelvjárás (tanulmányok, 1906)
• Költemények. 1904-1906; Singer és Wolfner, Bp., 1906
• Keletiek Nyugaton (útirajz, 1908)
• Sámson (verses regény, 1908)
• Az élet lobogója alatt (versek, 1908)
• Istenek alkonya. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1909
• Gondolatok felhőfutása; Városi Ny., Debrecen, 1909
• Korunk hőse (verses regény, 1909)
• Petőfi képzelete (tanulmányok, 1909)
• Írói arcképek (tanulmányok, 1910)
• Viola elbukott (verses regény, 1911)
• Az embernek fia. Dráma; Hegedüs-Sándor, Debrecen, 1912
• Szegény magyarok (regény, 1914)
• Hangay Sándor–Kiss Menyhért–Oláh Gábor: Háborús versek; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
• Laura fátyola (versek, 1918)
• Két testvér. Regény; Csáthy, Debrecen, 1918
• Balgatag szerelem, (elbeszélések, 1918)
• Deák György (kisregény, 1919)
• Jött éve csodáknak. Fantasztikus színmű; Nagyváradi Napló Ny., Nagyvárad, 1919 (Magyar Szó könyvtára)
• Forradalmi versek; Csáthy, Debrecen, 1919
• Léda hattyúja (regény, 1922)
• Fekete angyal. Regény; Méliusz Könyvkereskedés, Debrecen, 1922
• Petőfi Sándor; Csáthy, Debrecen, 1923 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai)
• A táltosfiú (regény, 1925)
• Patkánybűvölő (versek, 1925)
• A művészi alkotás lélektana; Kertész Ny., Debrecen, 1928 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai)
• Oláh Gábor válogatott költeményei; bev. Csobán Endre; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár)
• Csokonai; Pallas, Bp., 1928 (Irodalomtörténeti füzetek)
• Isten kémje. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1929
• Szárnyas ember (regény, 1930)
• Új evangélium (regény, 1931)
• Pokol. Kiáltó szó a pusztába; s.n., Bp., 1931
• Kiáltó szó a pusztában (versek, 1931)
• Költők és írók (tanulmányok, 1932)
• Panoráma; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1933
• Napkeleti királyfi; Nagy Károly, Debrecen, 1936
• A pesszimista; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1937
• Hangok lázadása (versek, 1941)
• Heten vagyunk (regény, 1943)
• Deák György, a bérkocsis. Regény; Misztótfalusi, Bp., 1946
• Debreceni zendülők. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend., bev., jegyz. Durkó Mátyás; Alföldi Magvető, Debrecen, 1955
• Oláh Gábor válogatott költeményei; szerk., bev., jegyz. Durkó Mátyás, Kiss Tamás, Tóth Endre, Alföldi Magvető, Debrecen, 1958
• A táltosfiú. Regény és elbeszélések; vál., sajtó alá rend., utószó Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Magyar elbeszélők)
• Két ló beszélget; vál., szöveggond. Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Kiskönyvtár)
• Vágta vaktában. Válogatott versek; vál., szerk., utószó Tóth Endre; Magvető, Bp., 1980
• Oláh Gábor ébresztése; vál., szerk., bev. Tóth Endre; Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1981 (Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei)
• Naplók; szerk., jegyz., utószó Lakner Lajos, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002
• Keletiek Nyugaton; szöveggond. S. Csorba Ildikó, utószó, jegyz. Lakner Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 2015

Jegyzetek

1. Halálesete bejegyezve a debreceni polgári halotti anyakönyv 1176/1942. folyószáma alatt.

Források

• Oláh Gábor: Vágta vaktában (válogatott versek) (Vál., szerk. és utószó: Tóth Endre) Budapest, Magvető Kvk., 1980. ISBN 963-271-288-9
• Magyar irodalmi lexikon 1965.
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• Oláh Gábor: Naplók (MEK)
• Magyar életrajzi lexikon
• Nagy András: Oláh Gábor; Csáthy, Debrecen–Bp., 1933 (A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai)
• Kardos Albert: Oláh Gábor s a Csokonai-Kör. Adalékok Debrecen XX. századi irodalmi életéhez; Városi Ny., Debrecen, 1943
• Tóth Endre: Oláh Gábor élete; Debrecen Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Debrecen, 1980
• Tóth Endre: Oláh Gábor és kortársai; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1983

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap