From Wikipedia, the free encyclopedia
A nunatak (Inuit nyelven: nunataq, ~jéggel övezett hegy) a belföldi jégtakaróból vagy gleccserből szigetszerűen kiemelkedő hegy- vagy sziklacsúcs,[1] illetve gerinc.
Nunatakok ott jönnek létre, ahol a jég folyamatosan jelen van (gleccserek, jégpajzsok, jégsapkák). A jégmezőből kiemelkedő hegyek az örökké változó terep legbiztosabb tájékozódási pontjai. A sziklacsúcsok napjainkban is formálódnak:
A folyamatos csiszolás eredményeként a szirtek falai többnyire meredekek. A lepotyogó kisebb-nagyobb kődarabokat a jég elszállítja; ezekből moréna lesz.
Az eljegesedett területen a nunatakok az élővilág oázisai. Az Alpokban a kainozoikumi eljegesedés idején számos növényfajnak a hegység déli részén emelkedő nunatak szirtek nyújtottak menedéket.
A magyar geográfiai kifejezések között a nyugat-európai földrajztudomány közvetítésével honosodott meg a nunatak szó.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.