Novák Ferenc (építész)
(1848–1903) építész From Wikipedia, the free encyclopedia
Novák Ferenc (Tábor, Csehország, 1848 körül – Budapest, 1903. január 25.)[4] cseh származású magyar építész és építőmester.[5]
| Novák Ferenc | |
| Született | 1848[1] Tábor[2] |
| Elhunyt | 1903. január 25. (54-55 évesen)[3][1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novák Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életéről kevés adat ismert. Szülei Novák János és Suchomel Anna, felesége Ratzenbeck Anna.[4] Ausztriából került Magyarországra.[5] A 19. század végén épített különböző, historizáló stílusú épületeket – korabeli becslések szerint 100-nál többet[5] – Budapest területén. Nem csak kivitelezőként (korabeli szóhasználattal építőmester) működött, hanem voltak saját tervezésű házai is. A főváros egyik legkeresettebb építészének számított.[5] Érdekes terve volt a Gellért-hegyre felvezető siklóvasút, amely végül nem valósulhatott meg.
1903-ban, alig 55 éves korában hunyt el tüdőgyulladásban[6] hosszas szenvedés után.[5] Így emlékezett meg róla az Építő Ipar című folyóirat halálakor:[7]
- „Bár idegen országból származott hozzánk, kivívta magának munkásságával a közbecsülést. Egyéniségének kedvességével és becsületes, minden jó és szép iránt fogékony törekvéseivel igen-igen sok barátot szerzett magának évtizedeken át folyó működése közben. Mint végzett technikus a volt Tiszavidéki vasútnál kezdte meg pályáját s folytatta a Sugár-úti építőtársaságnál, mígnem a 80-as évek elejével magát önállósította. Számos lakó- és bérházat épített Budapesten, amelyekkel mindenütt elismerést aratott. Buzgólkodott abban, hogy a Gellérthegyet siklóval tegye hozzáférhetővé a közönségnek. Erre vonatkozó tervét az »Építő Ipar« 1898. évfolyamában közöltük is. Hogy nem létesült, annak nagy részben adminisztrációnk lassúsága volt az oka. Igen korán érte a halál őt, aki szeretett dolgozni és nemesen érző szívvel a jótékonyságot gyakorolni. Legyen áldott az emléke.”
- 1888–1890: Spitz-bérház, Budapest, Teréz körút 39.[8]
- 1892: Haris-féle üzletház, Szentes, Kossuth tér 5.[9]
- 1894–1895: Ehrenfeld-bérház, Budapest, Erzsébet körút 25-27. (Schmahl Henrikkel közös munka)[10]
- 1894–1895: bérház, Budapest, József körút 14.[11]
- 1895: Vasady–Hay-bérház, Budapest, Podmaniczky u. 43.[12]
- 1896: Szontag-bérház, Budapest, Teréz körút 37.[13]
- 1896: Emich-bérház, Budapest, Horánszky utca 16.[14]
- ?: bérház, Budapest, Benczúr utca 5.
Egyéb tervek
- 1891: Gőzsikló alsó és felső állomásépülettel a Gellért-hegyre, Budapest (Miller Vince Edével közös munka)[6]
Erzsébet körút 25-27.
József körút 14.
Teréz körút 37.
Teréz körút 39.
._Facade._-_25-27_Erzsébet_Boulevard,_Budapest.JPG)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
