Nagycsalomja
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagycsalomja (szlovákul: Veľká Čalomija) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Nagycsalomja (Veľká Čalomija) | |||
Községi hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Nagykürtösi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1244 | ||
Polgármester | Pásztor Roman | ||
Irányítószám | 991 09 | ||
Körzethívószám | 00421 (0) 47 | ||
Forgalmi rendszám | VK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 568 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 140 m | ||
Terület | 8,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 19° 12′ 07″ | |||
Nagycsalomja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsalomja témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagykürtöstől 26 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik.
A faluban 3 gólyafészket tartanak nyilván. Az egykori műmalom kéményén 2013-ban és 2014-ben is 3 fiókát számoltak össze, a plébánia kertjében lévő fészekben 2014-ben 4 fióka volt.[2]
A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén a kőkorszak óta éltek emberek. Előkerültek itt a kőkor emberének fekete-sárga díszes kerámiái éppúgy, mint a pilini kultúra, valamint a kvádok és avarok településeinek nyomai. Nagycsalomja plébániáját már 1070-ben említik és ekkor már biztosan állt temploma is. Ettől a templomtól délkeletre állt a falu, melyet templomáról Egyház-Csalomjának neveztek. Ezt 1241-ben a tatárok rombolták le.
A falut magát 1244-ben említik először "Egyház Chalamija" alakban abban az oklevélben, melyben IV. Béla király Kóvár várát egy bizonyos Szugy fiának Miklósnak adja. 1332-ben a pápai tizedjegyzék is megemlíti a községet "Salonia" alakban. A 15. században királynéi birtokként Cillei Borbáláé. 1552-től a török az Újvári Szandzsákhoz sorolja be a települést. 1626. szeptember 28-án Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok elleni hadjárata során a falu mellett üt tábort. 1608 és 1642 között a község a töröknek adózott. 1642-től a Majtényi és Ráday családok birtoka, majd a 18. század első felében a Teleky családé, később helyi nemeseké. 1715-ben 12 háztartás volt a községben. 1828-ban 128 házában 762 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nagy Csalamia. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakossai katolikusok, fekszik az előbbi falunak szomszédságában, határja jó termékenységű, legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája, és jó szőlö hegye, első Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Csalomia (Nagy), magyar falu, Honth vármegyében, az Ipoly partján 559 kath., 180 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli, sok buzát, kukoriczát, árpát terem. Bora kapós. F. u. többen."[4]
1873-ban súlyos kolerajárvány pusztított a községben.
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. A község kataszteri területét – az Ipoly folyó révén – a trianoni országhatár kettészeli.
1910-ben 685, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 626 lakosából 413 magyar és 209 szlovák.
2011-ben 603 lakosából 373 magyar és 213 szlovák.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.