Nitrogén-monoxid

A nitrogén-monoxid színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban színtelen, melyet sok helyen tévesen kék színűnek említenek. Az esetleges kék színt a nyomokban jelenlevő dinitrogén-trioxidtól kapja,^[2] szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.^[3]

Nitrogén-monoxid
Nitrogén-monoxid
Nitrogén-monoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	10102-43-9
PubChem	145068
ChemSpider	127983
EINECS-szám	233-271-0
DrugBank	DB00435
KEGG	D00074
ChEBI	16480
RTECS szám	QX0525000
ATC kód	R07AX01
Gyógyszer szabadnév	nitric oxide
Gyógyszerkönyvi név	Nitrogenii oxidum
InChIKey	MWUXSHHQAYIFBG-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	3587257
Gmelin	451
UNII	31C4KY9ESH
UN-szám	1660
ChEMBL	CHEMBL1200689
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NO
Moláris tömeg	30,0061 g/mol
Megjelenés	színtelen gáz
Sűrűség	1,3 g·cm−3 (folyadék) 1,34 g·dm−3 (gáz)
Olvadáspont	−163,6 °C (109,6 K)
Forráspont	−151,7 °C (121,4 K)
Veszélyek
EU osztályozás	Égést tápláló (O), Nagyon mérgező (T+), Maró (C)[1]
NFPA 704	0 3 2 OX
R mondatok	R8, R26, R34[1]
S mondatok	S9, S17, S26, S28, S36/37/39, S45[1]
Gyúlékonyság	0
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok	dinitrogén-oxid dinitrogén-trioxid nitrogén-dioxid dinitrogén-tetroxid dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek	ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Kémiai tulajdonságai

Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.

${\displaystyle \mathrm {2\ NO+O_{2}\rightarrow 2\ NO_{2}} }$

Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:

${\displaystyle \mathrm {2\ NO+Cl_{2}\rightarrow 2\ NOCl} }$

Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.

${\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}SO_{4}+2\ NO+{\frac {1}{2}}\ O_{2}\rightarrow 2\ HO{-}SO_{2}{-}O{-}NO+H_{2}O} }$

Előfordulása

A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, és nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav is kerül a levegőbe és az esővízbe.

Előállítása

Előállítása történhet kb. 30%-os töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.

${\displaystyle \mathrm {3\ Cu+8\ HNO_{3}\rightarrow 3\ Cu(NO_{3})_{2}+2\ NO+4\ H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {4\ NH_{3}+5\ O_{2}\rightarrow 4\ NO+6\ H_{2}O} }$

Élettani szerepe

Bővebben: A nitrogén-monoxid biológiai funkciói

Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok, a növények, gombák és állatok sejtjeiben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.^[4]