páncéltörő rakéta From Wikipedia, the free encyclopedia
Az NLAW (Next Generation Light Anti-tank Weapon) könnyű, hordozható irányított páncéltörő rakéta, amelyet svéd Saab vállalat gyárt. Az MBT LAW néven is ismert fegyver erősen védett harckocsik ellen is hatásos, mivel azok vékonyabb tetőpáncélzatát támadja. A NLAW többek között Svédország, az Egyesült Királyság és Finnország hadereje rendszeresítette, de jelentős mennyiséget kapott belőle Ukrajna az orosz fenyegetés illetve agresszió ellensúlyozására 2021-ben illetve 2022-ben.
| NLAW | |
 | |
| Brit katona NLAW indítására készül | |
| Egyéb elnevezés | MBT LAW |
| Funkció | páncéltörő rakéta |
| Gyártó | Saab Bofors Dynamics |
| Szolgálatba állítás | 2005 (Svéd Hadsereg) |
| Ár | £20,000 (2008) |
| Irányítás | várható találkozáspont számítás (PLOS) |
| Robbanótöltet | EFP töltet 500mm RHA átütő képességgel |
| Gyújtó | mágneses és optikai közelségi gyújtó |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 1 m |
| Törzsátmérő | 0,15 m |
| Szerkezeti tömeg | 12,5 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | >200 m/s |
| Hatótávolság | 20-800 m |
 A Wikimédia Commons tartalmaz NLAW témájú médiaállományokat. | |
Az NLAW egy könnyű, egyetlen ember által is hordozható illetve indítható páncéltörő rakéta. A fegyver különlegessége az egyedi irányítási módjában rejlik, amely lehetővé teszi, hogy tüzelést követően a kezelője fedezékben vonuljon (ún. fire and forget rendszerű). Az NLAW saját navigációs rendszere révén egy számított találkozási pálya mentén repül, amelyet a cél sebessége alapján határoz meg magának. A kezelő mintegy 3 másodpercig követi a célba vett harcjárművet a rakétaindító irányzékával, az indító oldalszögének elmozdulása alapján a rakéta kiszámítja azt a pályát, amely nagyon nagy valószínűséggel keresztezni fogja a célpont útvonalát. Ez az ún. PLOS irányítási mód lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mint a Spike vagy Javelin rakéták infravörös elektro-optikai rendszere. A PLOS irányítási mód csak kis hatótávolságú rakéták esetén használható eredményesen, mivel a nagyobb távolság és a hosszabb repülési idő csökkenti a találat valószínűségét.
Az NLAW rakéta 800 méteres maximális hatótávolságát 4-5 másodperc alatt éri el és a cél felett mintegy egy méterrel a mágneses és optikai közelségi gyújtó indítja be a formázott páncéltörő töltetet. Az ún. EFP töltet 500 milliméter homogén páncélzatot (RHA) képes átütni.[1] A harcjárművek tetőpáncélzata szinte minden esetben a leggyengébb pontnak számít, az EFP töltetek pedig a reaktív páncélzatok (ERA) ellen is hatásosabbak a hagyományosan alkalmazott kumulatív-harcirészeknél.
Nem páncélozott célok esetén közvetlen találattal is támadhatóak a célpontok a felette átrepülő pálya helyett. Ebben az esetben repesz-romboló hatást fejt ki a harcirész, páncéltörő képessége elhanyagolható.
Az NLAW egy egyszer használható, kilövést követően eldobható fegyver.
.jpg){kind=small}
A NLAW első "éles" bevetésére Ukrajnában került sor 2022-ben. Az ukrán fegyveres erők jelentése szerint a háború első hónapjaiban az NLAW volt a felelős az orosz harcjármű veszteségek mintegy 30-40%-áért, bár ezt az információt nehezen lehet független forrásból megerősíteni.[2]
Ukrajna – mintegy kétezer rakétát kapott az Egyesült Királyságtól az orosz fenyegetés ellensúlyozására 2021-ben illetve 2022-ben a háború kitörése előtt.[3] Azóta a szállítások tovább folytatódnak. Március 9-éig összesen 3615 NLAW rakéta érkezett az Egyesült Királyságból az orosz támadást megelőző korábbi szállítmányokkal együtt.[4] A leszállított fegyverek száma 2022 április 6-ig elérte a 4200 rakétát.[2]
Oroszország - ismeretlen mennyiségű NLAW-t zsákmányoltak az ukrán hadseregtől fotók tanúsága szerint.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
