(1914–1983) jogász, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Névai László (Budapest, 1914. február 24.[1] – Budapest, 1983. július 30.) jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1977).
Névai László | |
Született | 1914. február 24. Budapest |
Elhunyt | 1983. július 30. (69 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Futó Ella |
Foglalkozása | jogász |
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-1-9) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Névai (Neufeld) Lipót Lajos (1887–1962) bankhivatalnok és Riesler Lotti (1890–1940) gyermekeként született. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta, ahol 1936-ban „summa cum laude’’ minősítéssel szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt baloldali ifjúsági mozgalmak résztvevője volt. A Nyugatban és baloldali folyóiratokban jelentek meg írásai. Ezt követően ügyvédjelölt volt.
1942 októberétől a Szovjetunióban különböző parancsnokságokon politikai munkatársként, illetve szerkesztőként dolgozott. Ugyanekkor lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Vörös Hadsereg állományában részt vett az ukrajnai, a magyarországi, az ausztriai és a csehszlovákiai harcokban.
A Magyar életrajzi lexikon szerint 1946–1952 között a Kábel Szovjet Elektromosipari Rt. magyarországi fióktelepén főügyész.
1956-tól oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.
1949-ben egyetemi magántanárrá, 1950-ben tanszékvezetővé, 1952-ben egyetemi tanárrá nevezték ki az általa alapított[forrás?] Szovjet Jogi Tanszékre, 1965-től a polgári eljárásjogi tanszék vezetője volt.
Közben 1952. november 15. és 1954. augusztus 31. között a Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó szerkesztője volt.
Felesége Futó Ella (1914–1994) volt.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-1-9).
Tudományos pályája kezdetén büntetőjogi kutatásokkal foglalkozott, később a törvénykezési szervezettel és a polgári eljárásjog kérdéseivel. Az 1945 utáni első magyar alkotmányjogi tankönyv (1945) egyik szerzője. Több polgári eljárásjogi tankönyvet is írt, illetve szerkesztett.
Másfél évtizedig volt főszerkesztője a Külföldi Jogi Szemlének, majd a Magyar Jog c. folyóirat Külföldi Jogi Szemle és Figyelő című rovatait szerkesztette. Ő kezdeményezte és szervezte Budapesten a szocialista polgári eljárásjogászok első nemzetközi konferenciáját. Rendszeresen részt vett a polgári eljárásjogi és törvénykezési szervezeti tárgyú kormányzati kodifikációs munkákban.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.