Mészöly Géza (festő)

Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11.) magyar festő.

Mészöly Géza
Pállik Béla festménye (1872)
Született	1844. május 18. Sárbogárd
Meghalt	1887. november 11. (43 évesen) Jobbágyi
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Géza témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Mészöly Géza (egyértelműsítő lap).

Élete

Nemesi családban született. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után Hajdúszoboszlón végezte el a gimnázium alsó osztályait, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Már diákkorában sokat rajzolt és festett. Tehetségét Kallós Kálmán, a debreceni rajztanára fedezte fel, s ő biztatta a művészi pályára. A gimnázium befejezése után szülei ösztönzésére a debreceni jogakadémián tanult, majd 1866-ban átiratkozott a pesti egyetemre.

Balatoni halásztanya 1877

Mészöly Géza festőművész portréja. Pollák Zsigmond metszete

Faluvége 1877

Malonyai Dezső, a Művészet folyóiratban megjelent cikkében részletesen leírja Mészöly Géza pályafutásának kezdetét.^[1] Ligeti Antal, a képtár őre, 1867-ben felfigyelt egy fiatal fiúra, aki a múzeumban festők képeit másolgatta. Ligeti segítségével került ki Bécsbe, ahol az Akadémia növendéke lett, tanulmányait 1872-ben fejezte be. 1873-ban átköltözött Münchenbe, ahol saját műterme volt. 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten élt. Mészöly Géza tájképfestő volt, akinek munkássága főleg a Balatonhoz köthető. Előszeretettel festette a tájat, az ott élő embereket, halászkunyhókat. Képeit nagy gonddal és aprólékos kidolgozással alkotta. Művészete nagy hatással volt a későbbi tájfestőkre.

Patak partján 1877

Akarattyai magaspart

Tavasztól őszig az országot járta, kitűnő vázlatokat rajzolt, amelyeket aztán műhelyében télen naturalista stílusban kidolgozott, vázlatai a plein air stílust előlegezik, a számos szabadban tett megfigyelés, élmény hangulata rávetül kész képeire is, ettől képei bensőséges hangulatúak.

Művei (válogatás)

• Debrecen látképe (1870),
• Alföldi táj (1870),
• Balatoni halásztanya (1877),
• Sík vidék szénaboglyákkal,
• Tanya,
• Vadásztársaság,
• Birkanyáj,
• Lelőtt vadkacsa,
• Őszi nap a Balatonon,
• Balatonpart,
• Kakas,
• Chioggia,
• Szigetvár.

Mészöly Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-15. Gerenday-cég kivitelezésében.

Díjak (válogatás)

• 1872, Bécsi világkiállítás művészeti érem
• 1883, Képzőművészeti Társulat nagy díj
• 1883, Műcsarnok nagydíj

Emlékezete

• Mészöly Géza-emlékmű, A balatonvilágosi Magasparton áll, a művész bronz arcképét ábrázolja, a strandfürdő közelében forrás viseli a nevét
• Balatonvilágoson utca őrzi nevét
• Balatonvilágoson iskola viseli nevét
• Balatonfüreden utca őrzi nevét
• Siófokon utca őrzi nevét
• Székesfehérvárott utca viseli a nevét
• Sárbogárdon iskola és utca viseli nevét

Irodalom

• Szana Tamás: Mészöly Géza (Budapest, 1889)
• Rajnai Miklós: Mészöly Géza (Budapest, 1953)
• F. Petres Éva: Mészöly Géza (Székesfehérvár, 1957)
• Belitzky János: Mészöly Géza léptei nyomában (Nógrád, 1967. január 5.)

Jegyzetek

1. Mészöly Géza, Művészet, 1903. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 24.)

Források

• Élete Archiválva 2005. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Mészöly Géza Általános Iskola, Sárbogárd
• Festmények

• Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap