Murony
magyarországi község Békés vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Murony község Békés vármegye Békési járásában.
| Murony | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Békési | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szegfű Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5672 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1094 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′, k. h. 21° 03′ | |||
 Murony
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Murony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szomszédai: észak felől Mezőberény (7 kilométerre), kelet felől Békés (7 kilométerre), dél felől Békéscsaba (11 kilométerre, ezen belül Mezőmegyer 6 kilométerre), nyugat felől pedig Kamut (5 kilométerre).
Megközelítése
Közúton a 47-es főútról a 4644-es útra letérve érhető el a legegyszerűbben: ez az út a település főutcája és ez köti össze Békéssel és a 470-es főúttal, illetve Kamuttal is. A 47-es főút felől elérhető a község központja egy másik útvonalon, a 46 168-as számú bekötőúton is.
Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt. Murony vasútállomás a település délnyugati részén található, a vonal állomásai viszonylatában Mezőberény vasútállomás és Békéscsaba vasútállomás között; közúti elérését a 46 168-as útból kiágazó 46 356-os út teszi lehetővé. Korábban itt csatlakozott a 129-es számú Murony–Békés-vasútvonal a fentebb említett fővonalhoz, azonban ezen a vonalon 2007-ben megszűnt a forgalom.
Neve ószláv eredetű lehet, valószínűleg hangyabolyt jelent.[3] Eredetileg Monor és Muruly néven hívták, de később a végső »ly« → »ny«-re változott.[3]
A 13. század első felében már falu volt.[4] Szent Miklós tiszteletére avatott templomát 1295-ben említik.[3] Ebben az évben Csák András eladta a területet Egyedfia Sándornak.[3] Ebben az időben északra Mező- és Kis-Kamut, délről Gerla és Megyer települések voltak határosak vele.[3] A 14-15. században több nemesi család osztozott meg a birtokán. 1383-ban az Ábránfyak tulajdonolták egy részét.[3]
A török hódítás idején elpusztult. Rákóczi György már mint pusztát adományozta 1649-ben Baka Ferencz borosjenői alvárnagynak és Szél Pál ottani zsoldos lovaskatonának.[4] Még a 17. században is lakatlan hely volt.[3]
A 19. században és a 20. század elején Murvahely néven is ismert volt.[5] Egy ideig Békésföldvár volt a neve.[6]
Ma a település legjelentősebb gazdasági társasága az 1949-ben alapított Hidasháti Állami Gazdaság (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt.) [7]
Polgármesterei
- 1990–1994: Andrási Béla (független)[8]
- 1994–1998: Balog István (független)[9]
- 1998–2002: Fekete Ferenc (független)[10]
- 2002–2006: Fekete Ferenc Zoltán (független)[11]
- 2006–2010: Fekete Ferenc Zoltán (független)[12]
- 2010–2014: Fekete Ferenc Zoltán (független)[13]
- 2014–2019: Fekete Ferenc Zoltán (független)[14]
- 2019–2024: Szegfű Gábor (független)[15]
- 2024– : Szegfű Gábor (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1236 | 1221 | 1095 | 1074 | 1110 | 1113 | 1094 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 18,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,6% (28,6% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, románnak és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,3% volt református, 7,2% római katolikus, 1,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 41,3% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[18]
- Jantyik kápolna
- Szent Anna Templom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
