Muracsermely

Muracsermely (korábban Mura-Csernecz, szlovénül: Murski Črnci, németül: Deutschendorf) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Muracsermely (Murski Črnci)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Csendlak
Rang	falu
Alapítás éve	1265
Polgármester	Jožef Poredoš
Irányítószám	9251
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	424 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Terület	3,53 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 15″, k. h. 16° 06′ 47″46.6375, 16.113056
A Wikimédia Commons tartalmaz Muracsermely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Muraszombattól 5 km-re délnyugatra a Mura bal partján a Mokos-patak mellett fekszik.

Története

A települést 1265-ben "Poss. Chernech" néven említik először. Egy 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán "Villa seu poss. Korlatfalua iuxta rivulum Chernech" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.^[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.

1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna grófnő a birtokot a Szapáry családnak adta el.

Vályi András szerint " CSERNETZ. Mura Csernetz. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Battyáni, és Gróf Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Murai Szombathoz nem meszsze, mellynek filiája, Mór vize mellett hegyek között; határja közép termékenységű, de eladásra jó módgyok van."^[3]

Fényes Elek szerint " Csernecz (Mura), vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 160 kath., 30 evang. lak., lapályos határral."^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Csermely, stájer határszéli vend község, 256 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat. Csinos kath. kápolnája 1897-ben épült."^[5]

1910-ben 246, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 375 lakosa volt.

Nevezetességei

• A falu kápolnája 1896-97-ben épült neogótikus stílusban.
• Római kori halomsírok.

További információk

• Csendlak hivatalos oldala
• Muracsermely Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szlovénia kulturális emlékei

Jegyzetek

1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap