Muracsermely

From Wikipedia, the free encyclopedia

Muracsermelymap

Muracsermely (korábban Mura-Csernecz, szlovénül: Murski Črnci, németül: Deutschendorf) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Gyors adatok
Muracsermely (Murski Črnci)
Thumb
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCsendlak
Rangfalu
Alapítás éve1265
PolgármesterJožef Poredoš
Irányítószám9251
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség424 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület3,53 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 46° 38′ 15″, k. h. 16° 06′ 47″
Thumb
A Wikimédia Commons tartalmaz Muracsermely témájú médiaállományokat.

Bezárás

Fekvése

Muraszombattól 5 km-re délnyugatra a Mura bal partján a Mokos-patak mellett fekszik.

Története

A települést 1265-ben "Poss. Chernech" néven említik először. Egy 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán "Villa seu poss. Korlatfalua iuxta rivulum Chernech" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.

1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna grófnő a birtokot a Szapáry családnak adta el.

Vályi András szerint " CSERNETZ. Mura Csernetz. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Battyáni, és Gróf Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Murai Szombathoz nem meszsze, mellynek filiája, Mór vize mellett hegyek között; határja közép termékenységű, de eladásra jó módgyok van."[3]

Fényes Elek szerint " Csernecz (Mura), vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 160 kath., 30 evang. lak., lapályos határral."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Csermely, stájer határszéli vend község, 256 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat. Csinos kath. kápolnája 1897-ben épült."[5]

1910-ben 246, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 375 lakosa volt.

Nevezetességei

  • A falu kápolnája 1896-97-ben épült neogótikus stílusban.
  • Római kori halomsírok.

További információk

Jegyzetek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.