Miohippus

fosszilis emlősnem From Wikipedia, the free encyclopedia

Miohippus

A Miohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Szinonimák ...
Miohippus
Evolúciós időszak: Késő eocén - kora oligocén[1]
Thumb
Miohippus koponya
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Alcsalád: Anchitheriinae
Nem: Miohippus
Marsh, 1874
Szinonimák
  • Altippus Douglass, 1908
  • Pediohippus Schlaikjer, 1935
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Miohippus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Miohippus témájú kategóriát.

Bezárás

Tudnivalók

A Miohippus („kisebb ló” vagy „háromujjú ló”), Észak-Amerikában élt az eocén és oligocén korok határán, körülbelül 36 millió évvel ezelőtt. Egyesek szerint a Mesohippusból vált le, és kortárs volt ősével körülbelül 4-8 millió évig.

A nembe tartozó állatok elterjedési területe magába foglalta a Nagy-Prériket (Great Plains), az USA nyugati felét és Florida egyes részeit.

A Mesohippus kihalt az oligocén közepén, míg a Miohippus tovább fejlődött és méretre nagyobb lett ősénél. Az állat körülbelül 40-55 kilogrammot nyomott. Az addigi lóféléknél nagyobb lett, de még mindig sokkal kisebb, mint a mai lovak, melyeknek átlag testsúlya 500 kilogramm.

Azonkívül, hogy a Miohippus teste nagyobb a Mesohippusénál, a koponyája is hosszabb volt. A koponyanyílása mélyült és kiszélesedett, boka ízületei megváltoztak. Az állat felső állkapocs nagyőrlőin több extra él jelent meg; ezek segítették a szívósabb növények rágásában. A fogazatát tovább adta az újabb lóféléknek is.

A Miohippus két főbb csoportra oszlott, az első csoport visszatért az erdőkbe, míg a második csoport a prériken maradt. A Kalobatippus (vagy Miohippus intermedius; még vitatott, ha külön nemet alkotott vagy a Miohippushoz tartozott), az erdőlakó csoporthoz tartozik. A második és negyedik ujjai újból megnyúltak, hogy a puha erdőtalajon jól közlekedhessen. Lehet, hogy az Anchitherium a Kalobatippusból fejlődött ki; ez az állat a Bering-földhídon keresztül eljutott Észak-Amerikából Ázsiába és onnan Európába.[2] Mindkét világban (Újvilág, Óvilág) az Anchitheriumból nagy testű nemek fejlődtek ki, ilyenek a Sinohippus Eurázsiában és a Hypohippus és a Megahippus Észak-Amerikában.[3] A Hypohippus a pliocén elején halt ki.

Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoztak:

  • Miohippus acutidens Sinclair, 1905
  • Miohippus anceps Marsh, 1874
  • Miohippus annectens típusfaj; Marsh, 1874 - szinonimája: Miohippus crassicuspis
  • Miohippus assiniboiensis Lambe, 1905
  • Miohippus condoni Leidy, 1870
  • Miohippus equiceps Cope, 1879 - szinonimája: Anchitherium brachylophus
  • Miohippus gemmarosae Osborn, 1918
  • Miohippus gidleyi Osborn, 1904 - szinonimák: Mesohippus grallipes, Mesohippus validus
  • Miohippus grandis Clark & Beerbower, 1967
  • Miohippus intermedius Osborn & Wortman, 1895
  • Miohippus longicristis Cope, 1878
  • Miohippus obliquidens Osborn, 1904 - szinonimák: Mesohippus barbouri, Mesohippus brachystylus, Mesohippus eulophus, Miohippus meteulophus, Pediohippus antiquus
  • Miohippus primus Osborn, 1918
  • Miohippus quartus Osborn, 1918

Lásd még

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.