kínai császár From Wikipedia, the free encyclopedia
Ming Van-li (Peking, 1563. szeptember 4. – Peking, 1620. augusztus 18.) kínai császár 1572-től haláláig.
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Ming Van-li kínai császár | |
Kína császára | |
Uralkodási ideje | |
1572 – 1620 | |
Uralkodóház | Ming-dinasztia |
Született | 1563. szeptember 4. Peking |
Elhunyt | 1620. augusztus 18. (56 évesen)[1] Peking |
Nyughelye |
|
Édesapja | Longqing Emperor |
Édesanyja | Empress Dowager Xiaoding |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ming Van-li kínai császár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ming Lung-csing fiaként született, és édesapja korai halála után, 9 évesen jutott a trónra. Hosszú uralkodása alatt a világtól elzárkózva élt, és nemigen foglalkozott az államügyekkel. A tényleges uralmat a hatalmukkal visszaélő tartományi hivatalnokok és egyéb politikai tényezők jelentették. Az északi tartományok vezetőinek körében lábra kapott a korrupció és az erőszakoskodás – amely viszont a nép körében ellenérzést szült, és lázadásokhoz vezetett. Ez előkészítette az utat északról a későbbi mandzsu hódítók számára.[2]
Megjegyzendő, hogy Van-li uralkodása alatt kezdődött el az európaiak behatolása Kínába, és ekkor alapított missziókat Matteo Ricci, a híres olasz jezsuita szerzetes.[2]
Van-li 48 évig uralkodott, és 56 évesen hunyt el. A trónon fia, Ming Taj-csang követte.
1966-ban, a kulturális forradalom idején a vörös gárdisták megrohamozták a mauzóleumot, ahol el volt temetve, és Van-li császár és két császárnéja maradványait a sírkamra elé hurcolták, ahol elégették őket, miután fényképeket készítettek koponyájukról.[3] Több ezer más műtárgyat megsemmísítettek.[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.