Micheldorf in Oberösterreich
község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Micheldorf in Oberösterreich osztrák mezőváros Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 5888 lakosa volt.
| Micheldorf in Oberösterreich | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Kirchdorf an der Krems-i járás | ||
| Irányítószám | 4563 | ||
| Körzethívószám | 07582 | ||
| Forgalmi rendszám | KI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5854 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 465 m | ||
| Terület | 50,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 52′ 41″, k. h. 14° 08′ 00″ | |||
| Micheldorf in Oberösterreich weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Micheldorf in Oberösterreich témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Micheldorf in Oberösterreich Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Krems folyó (amelynek itt található a forrása) mentén. Legmagasabb pontja a Kremsmauer (1604 m). Területének 50,5%-a erdő és 38,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 2011-ig 20 településrészt, illetve falut egyesített, amelyet akkor egyetlen településsé (illetve három katasztrális községgé: Mittermicheldorf, Obermicheldorf és Untermicheldorf) vontak össze.
A környező önkormányzatok: nyugatra Steinbach am Ziehberg, északnyugatra Inzersdorf im Kremstal, északra Schlierbach és Kirchdorf an der Krems, északkeletre Oberschlierbach, keletre Grünburg, délkeletre Molln, délre Klaus an der Pyhrnbahn, délnyugatra Grünau im Almtal.
A Krems völgyének végében elhelyezkedő Micheldorf már az ős- és újkőkorban is lakott volt és az utóbbi négyezer évben kimutatható a települési folytonosság. A bronzkor végén illírek építettek a Georgenbergen egy kettős fallal védett települést, majd i.e. 400 körül kelták érkeztek a térségbe, akik idővel megalapították Noricum nevű királyságukat. A római időkben erre haladt az Ovilavába (mai Wels) vezető út és Micheldorf helyén egy Tutatio (Teutates kelta isten után, akinek szentélye volt a Georgenbergen) nevű pihenőállomást létesítettek. A népvándorlás végén szlávok, majd bajorok telepedtek meg a régióban.
A település első írásos említése 1110-ből származik Michilindorf néven. Pernstein vára először 1179-ben szerepel a forrásokban. A 14-15. századokban előbb a szomszédos Kirchdorf, majd Micheldorf is kaszakovácsairól vált ismertté. 1594 körül a helyi Konrad Eisvogel vízkerékkel hajtott kalapácsot szerkesztett, melynek köszönhetően a korábbi néhány kasza helyett naponta 70-et tudott készíteni, magasabb minőségben. A falu hamarosan az ipar egyik központjává vált, a Krems mentén néhány kilométeren belül 14 kaszakovács-műhely sorakozott. A prosperáló üzemek Felső- és Alsó-Ausztriába, valamint Stájerországba is szállítottak szerszámokat. A 19. századi iparosodás és a régi céhrendszer megszűnése aztán fokozatosan tönkretette a helyi gyártókat.
Az első világháború utáni gazdasági válság idején 1920-ban Micheldorfban ideiglenesen helyi pénzt vezettek be, rajta Altpernstein várának és egy kaszakovács-műhelynek a képével. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, Micheldorf az Oberdonaui gau része lett; 1945 után ismét Felső-Ausztriához sorolták. 1951-ben a település felvette a Micheldorf in Oberösterreich nevet. 1966-ban bezárt az utolsó kaszaüzem is. 1996-ban a tartományi kormányzat a községet mezővárosi rangra emelte.
A Micheldorf in Oberösterreich-i önkormányzat területén 2019 januárjában 5888 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,9%-a római katolikusnak, 3,8% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 3,4% mohamedánnak, 7,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a szerbek (2,5%), a horvátok (1,4%) és a törökök (1,3%) alkották.
A lakosság számának változása:
| 2018 | 5 854 |
- Altpernstein vára
- Georgenberg kelta régészeti helyeivel és Szt. György-kápolnájával
- az 1534-ben épült, késő gótikus Szent kereszt felmagasztalása-plébániatemplom Heligenkreuzban
- a felső-ausztriai kaszakovács-múzeum
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
