A meteoritok osztályozásának célja az, hogy a közös eredetű meteoritokat egy csoportba sorolja és segítse a kis égitestek fejlődéstörténetének rekonstruálását az, hogy az osztályozás hűségesen utal a csoportok közötti kapcsolatokra. Ennek alapján idővel a szülő égitestek is rekonstruálhatók lesznek. Szülő égitest az a forráségitest, amelynek töredéke az adott meteorit.
A szülő égitest a legtöbb esetben egy kisbolygó, vagy hold a Naprendszerben. Lehet, hogy ez az égitest már nem is létezik, hanem csak a töredékeit lehet majd azonosítani a kisbolygó övben. A meteoritok osztályozása tehát szoros kapcsolatban áll a kisbolygók közötti kapcsolatok föltárásával is. Egyes meteoritok forráshelye lehet üstökös is.
Az osztályozás egyik fontos eredménye a nevezéktan is. Egyes részeit az osztályozásnak széles körben elfogadják és használják, de a finom részletekben lehetnek értelmezési eltérések. Ennek oka az, hogy mivel még nem pontos a forráségitestek rekonstrukciója, más és más hierarchiában illesztik össze az összképet az egyes kutatók.
Fontos alcsoportot alkotnak a kondritok, melyeket alcsoportokra osztanak be. Más kapcsolatokat a család, vagy a klán kifejezéssel kapcsolnak össze. Három ilyen elfogadott kondrit csoport, vagy osztály van: a szenes kondritoké, az ensztatit kondritoké és a rendes kondritoké.
Azokat a kondritokat, amelyek eltérnek egy kissé a csoport főbb tulajdonságaitól, anomális meteoritoknak nevezik. Azokat a kondritokat, amelyeket egyelőre nem lehet besorolni a kialakult rendszertanba csoport nélküli meteoritoknak nevezik. Például az Acfer 094 egy ilyen csoport nélküli tagja a CM-CO klánnak.
A meteoritokat gyakran sorolják a három fő csoportba aszerint, hogy főleg kőzetből, fémből, vagy vegyesen kőből és fémből állnak. Ezeket a kategóriákat a 19. század eleje óta használják. Ennek a megnevezésnek azonban nincsen sok genetikai vonzata. Példaként említhetjük, hogy sok vasmeteorit tartalmaz szilikát zárványokat, de mégsem nevezik őket kő-vas-meteoritoknak. Mégis, ez a korai besorolás áll az osztályozások kezdetén.
A vasmeteoritokat hagyományosan a belső szerkezetúk alapján sorolják az octahedritek, a hexahedritek és az ataxitok csoportjába. Ezek a megnevezések leíró jellegűek, s helyettük ma már a modernebb kémiai csoportokat használják.
IAB vasmeteorit "komplexum" vagy klán (Korábban az IAB és IIICD vasmeteorit csoportok.
Az IAB vasmeteorit komplexumban: A csoport, 5 alcsoport, számos kis csoport, melyek szoros rokonságban vannak. Főleg gyorsan hűlő magmákból kristályosodtak.
IAB főcsoport
Udei Station kis csoport
Pitts kis csoport
sLL (kis Au, kis Ni) alcsoport
sLM (kis Au, Medium Ni) alcsoport
sLH (kis Au, nagy Ni) alcsoport
sHL (nagy Au, kis Ni) alcsoport
sHH (nagy Au, nagy Ni) alcsoport
IIE vasmeteorit csoport
Kondritok
Nem-kondritok
Primitívek
Differenciáltak
Akondritok
Kő-vasak
Vasak
Kondritok
Primitív akondritok
Akondritok
ahol a vasakat és a kővasakat akondritoknak vagy primitív akondritoknak tekintik.
Lux, G., Keil, K., & Taylor, G.J. (1980): Metamorphism of the H-group chondrites: implications from compositional and textural trends in chondrules. Geochim. Cosmochim. Acta, 44, 841-855.
Urey, H.C., & Craig, H., (1953): The composition of the stone meteorites and the origin of the meteorites. Geochim. Cosmochim. Acta, 4, 36-82.
Yanai K., Kojima H. & Haramura H. (1995): Catalog of Antarctic Meteorites. NIPR, Tokyo
Van Schmus, W. R., Wood, J. A., (1967): A chemical-petrologic classification for the chondritic meteorites. Geochimica et Cosmochimica Acta, 31, 747-765.
Wasson J. T. (1974): Meteorites. Springer, Berlin.
Wiik, H. B. (1956): The chemical composition of some stony meteorites. Geochimica & Chosmochimica Acta, 9. 279-289.
Yanai K. & Kojima H. (1987): Photographic Catalog of the Antarctic Meteorites. NIPR, Tokyo
Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
Bérczi Sz. (2007): A Naprendszer égitestjeinek fejlődése. A kisbolygók. Fizikai Szemle. 57/3. sz. 88-94.
Bérczi Sz., S. Józsa, Zs. I. Kovács, B. Lukács, Gy. Szakmány (2004): Studies of the Thermal Evolution of a Chondritic Asteroidal Body: Synthesis from the Antarctic Meteorite Thin Section Set of the National Institute of Polar Research, Tokyo. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, XLV/2. 55-60.
Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. (szerk. *Bérczi Sz.) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN978-963-284-034-5)
Bérczi Sz., Holba Á., Lukács B. (1999): Splitting of the two Wiik lines in the Urey-Craig field: C-s are related to H-s like as LL-s are related to L-s. (Statistical Analyses of the NIPR dataset: VII). 24th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p.9-11.
Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN963-00-6314-X Ö, ISBN9630063158)
Lukács B., Bérczi Sz. (1996): Competition of C and H2O for Fe in E, H, and C chondrites. 21th Symp. Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR, p.90-92.
Lukács B. Bérczi Sz. (1997): Statistical Analysis of NIPR Meteorite Compositions, II.: Comparison of Sequences of Differentiated Rocks from an Asteroidal Sized Body and Earth. 22th Symp. Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR, p.94.
Lukács B., Holba Á., Bérczi Sz. (1999): Gradistic vs. Cladistic Views in the Classification of Chondrites: The (L,H) Dichotomy and the Missing L/LL Precursors. (NIPR Statistics VI.) In Lunar and Planetary Science XXX, Abstract #1337, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).