Melczer Tibor

Melczer Tibor (Békéscsaba, 1879. május 5. – Budapest, 1936. július 2.^[2]) magyar gépészmérnök, repülőgép szerkesztő, egyetemi tanár.

Melczer Tibor
Született	1879. május 5. Békéscsaba
Elhunyt	1936. július 2. (57 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök, repülőgép szerkesztő, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1900)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[1]
Sablon Wikidata Segítség

Életpálya

Melczer Kálmán és Bohus Julianna fia. Tanulmányai során a bécsi műszaki főiskolán üzemmérnöki diplomát, 1900-ban a Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Budapesten Czakó Adolf, majd Bánki Donát tanársegédje, később adjunktusa. Házasságkötését követően Fischamendben a repülőkísérleti állomáson dolgozott, ahol megtanulta a repülőgépek számításának elméletét és építésének gyakorlatát. 1909-ben bekapcsolódott Bánki Donát repülőgép-stabilizátor kísérleteibe. Az 1. világháborúban Bécsben teljesített szolgálatot. Hazatérve újra tanársegéd. 1914-ben a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. főmérnöke. A német tervezésű, de az Rt.-ben gyártott DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépet áttervezte, lényegesen egyszerűbbé tette. A gép 1914-ben Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 méterre emelkedett fel, és három világrekordot ért el. Az eredmény, nagy sorozatgyártású megrendelés. A fejlesztés igényelte a tervezőiroda megalakítását. 1918-ig 18 különféle repülőgép-típust terveztek, legtöbbjük sorozatgyártásra került. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak. Szabadalma alapján réteges falemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel (úttörő jelentőségű) is terveztek gépeket, sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is terveztek építeni. 1919-ben megszervezte a Magyarországi Tanácsköztársaság polgári légügyi hivatalát. Az aszódi üzemet, a trianoni békeszerződés rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták. Meghívott előadó lett a Műegyetemen, 1932-től műegyetemi rendkívüli tanár. Előadásait jegyzetbe foglalták, és ez lett hosszú időn át a repülőgép-tervezés első magyar nyelvű szakkönyve.

Főbb művei

Melczer Tibor – Zsélyi Aladár: A nagy aeroplánok kérdése. 1912, Budapest; Magyar Automobil és Aviatikai Szemle kiadása. Vasy Géza összeállítása: A sárkányrepülőgépek működésének és számításának alapelvei (egyetemi előadásainak anyaga); 1929, Budapest; Magyar Aero Szövetség kiadása,..

Szakmai sikerek

2005-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla.