From Wikipedia, the free encyclopedia
Maywald József (Pest, 1849. július 20. – Budapest, 1911. október 28.)[2] klasszika-filológus, gyorsíró, bölcseleti doktor, piarista áldozópap és tanár.
Maywald József | |
Portréja a Vasárnapi Ujság 1910. évi 38. számából. | |
Született | 1849. július 20. Pest |
Elhunyt | 1911. október 28. (62 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maywald János polgár és Árvay Katalin fia. A gimnázium négy osztályát a pesti kegyesrendieknél járta. 1864. augusztus 31-én a kegyestanítórendbe lépett és a Vácon töltött próbaév után gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten a kegyesrendieknél végezte. 1871-ben tett fogadalmat tett, majd 1872-ben pappá szentelték. Gimnáziumi tanár volt 1869-től Magyaróvárt, 1871-től Nagykanizsán, 1873-tól Szegeden, 1874-tól újból Nagykanizsán és 1878-tól Budapesten. 1909-ben vonult nyugdíjba. 1870-ben tanulta meg a gyorsírást, 1890-ben szerezte meg gyorsírás tanári oklevelét. Ezt követően haláláig tanította a gyorsírást, s fontos szerepe volt a Gabelsberger-Markovits-féle gyorsírás elterjesztésében. 1910-től betegszabadságon volt.
Az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület alapító tagja, 1880 és 1897 között alelnöke, 1891-től 1910-ig pedig a Gyorsírástanárokat Vizsgáló Bizottság, a Budapesti Filológiai Társaság, a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület igazgatótanácsának és az MTA klasszika-filológia bizottságának is tagja volt.
Cikkei a nagykanizsai főgimnázium Értesítőjében (1876. Vagyon és birtok a régi Attikában); a Magyar Koronában (1878. 1. sz. Uj év napja az ősi Rómában, 153-154. sz. Spiritismus az ó-kori görögöknél); a budapesti kegyesrendi főgimnázium Értesítőjében (1883. Pindaros győzelmi dalairól); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1884., 1888., 1892-95. könyvismertetések).
Az ókori Lexicon számára megírta a görög-római magánrégiségek egy részét.
Szerkesztette a Gyakorló Gyorsíró VI. évfolyamát 1886-ban Budapesten.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.