Martina Navratilova
csehszlovák származású amerikai teniszezőnő From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Martina Navratilova (cseh alakban: Martina Navrátilová) (Prága, 1956. október 18. –) egykori világelső, olimpikon, visszavonult amerikai teniszezőnő.
Remove ads
Csehszlovákiából származik, 1975-ben, 18 évesen disszidált az Egyesült Államokba, majd 1981-ben amerikai állampolgárságot kapott. Egyéniben, párosban és vegyespárosban összesen 59-szeres Grand Slam-győztes, karrierje során 369 tornát nyert. Egyéniben és párosban is világelső volt.
A 2004-es athéni olimpián női párosban Lisa Raymonddal a negyeddöntőig jutott.
2000-ben a teniszhírességek csarnokának (International Tennis Hall of Fame) tagjai közé választották.[1]
Remove ads
Martina Navratilova 1956. október 18-án született Prágában Martina Šubertová néven. Szülei hároméves korában elváltak, és édesanyja hozzáment egy Miroslav Navratil nevű férfihez, aki a későbbi sztár első teniszedzője volt. Az ő nevét vette fel.
15 évesen megnyerte a csehszlovák bajnokságot, majd 17 évesen első felnőtt tornáját, már az Egyesült Államokban, Orlandóban.
18 éves korában, 1975-ben folyamodott amerikai állampolgárságért (miután New Yorkban elvesztett egy döntőt Chris Evert ellen), de egy ideig csak ideiglenes letelepedési engedélyt kapott. 1981-ben lett végleg amerikai állampolgár. (Érdekesség, hogy 2008 januárjában megújította cseh állampolgárságát is.)
Első Grand Slam-sikerét Wimbledonban aratta, 1978-ban. Először Chris Everttel vívott nagy csatákat, 1987-ben pedig feltűnt Steffi Graf, akivel szintén sokat csatázott.
1994-ben Conchita Martínez megverte a wimbledoni döntőben, ahová 37 évesen jutott el. Ezután nem sokkal bejelentette visszavonulását.
2000-ben, általános meglepetésre, 44 évesen tért vissza a pályára, jobbára páros meccseket játszani. 2003-ban vegyes párosban Grand Slam tornát nyert Lijendar Pedzs párjaként Wimbledonban és az Australian Openen – 47 évesen – ezzel szintén rekorder lett. Még ekkor sem volt megállás. 2006-ban vegyes párosban megnyerte az amerikai nyílt bajnokságot, majd 50. születésnapja után 1 hónappal 59. Grand Slam-trófeáját emelhette a magasba. Ez utóbbi során a 28 éves Bob Bryan volt a partnere. 2006 karácsonyán jelentette be, hogy 27 éves profi karrier után végleg befejezi.[2]
Tizennyolcszoros egyéni, harmincegyszeres páros, tízszeres vegyes páros Grand Slam-győztes. Tizenkétszer jutott döntőbe Wimbledonban, ebből kilencszer nyert, 1982 és 1987 között sorozatban. Mind egyéniben, mind párosban, mind vegyes párosban megcsinálta a karrier Grand Slamet. Egyéniben 167, párosban 177 tornát nyert: mindkettő rekord a teljes (férfi és női) mezőnyben. Ő tartja a sorozatban megnyert meccsek rekordját is (74).
Remove ads
1981-ben, nem sokkal az amerikai állampolgárság megszerzése után nyíltan felvállalta szexuális irányultságát, kezdetben biszexuálisnak, később leszbikusnak vallotta magát.[3] 1983 és 1991 között Judy Nelson írónővel élt élettársi kapcsolatban. 2006 óta Julia Lemogovával randevúzott. Martina 2014 szeptemberében megkérte Julia kezét,[4] majd három hónappal később New Yorkban összeházasodtak.[5] Számtalan esetben vett részt melegjogi kezdeményezésekben, ezért 1999-ben a Human Rights Campaign díjában részesült.[6]
| „ | Szinte mindent elért, amit lehetett. Aratott pazar győzelmeket, volt világelső, diadalmaskodott valamennyi Grand Slam-helyszínen, huszonegy egymást követő évben nyert legalább egy nagy tornát; tette mindezt balkezesként egy jobbkezes világban, leszbikusként egy prűd ország állampolgáraként. Disszidensből bevándorló, csehszlovákból amerikai lett; az utolsó elegáns röptéző a megszámlálhatatlan alapvonalas csapkodó között” | ” |
– Frank Deford, Sports Illustrated | ||
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads