Marin Sirdani, születési nevén Ndue Sirdani (Gusinje, 1885. január 17. – Shkodra, 1962. február 14.) albán ferences szerzetes, pedagógus, folklorista, történész.
| Marin Sirdani | |
| Született | 1885. január 17. Gusinje |
| Elhunyt | 1962. február 14. (77 évesen) Shkodra |
| Állampolgársága | albán |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A bogai származású Daka Sirdani és Marie Smajli gyermekeként született a Montenegróhoz tartozó Gusinjében, a keresztségben a Ndue nevet kapta.[1] Édesanyját korán elveszítette, apja ekkor őt és fivérét – a később jezsuita szerzetessé lett Aleksandër Sirdanit – shkodrai nagybátyjuk gondjaira bízta.[2] Tanulmányait a shkodrai ferences kollégiumban kezdte meg, majd a Grazi Egyetem teológushallgatója volt, amelyet 1909-ben végzett el.[3] Hazatérését követően pappá szentelték, és Kthella e Sipërme plébánosaként megkezdte lelki szolgálatát, később Pishkashba, majd egy Burrel melletti falucskába helyezték át. Csakhamar a troshani ferences kollégiumban kapott tanári állást, itt végezte az oktatómunkát 1922-ig, amikor Shkodrába költözött, és a ferences Collegium Illyricum történelem- és teológiatanára lett.[4] 1932-től 1938-ig igazgatóként irányította a ferences kollégiumban folyó oktatómunkát.[5]
A kommunista hatalomátvételt követően, 1945-ben a római katolikus főegyházmegye Sirdanit és Ernest Çobát delegálta a kommunista pártot képviselő Tuk Jakovával folytatott tárgyalásra. Ennek során Jakova előterjesztette a párt javaslatát arról, hogy az albán katolikus egyház szervezetileg váljon le a Szentszékről, és alakuljon a kommunista pártvezetéssel együttműködő állami egyházzá. Az elfogadhatatlan ajánlatot a megjelentek visszautasították. Nem sokkal később több más egyházi személlyel együtt Sirdanit is letartóztatták, majd kényszermunkára ítélték.[6]
Szabadulását követően az Arra e Madhe-i ferences konventbe vonult vissza, ahol 1962. február 14-én tuberkulózisban elhunyt.[7]
Egyházi szolgálatával párhuzamosan gyűjtötte az észak-albániai hegyvidékek epikus folklóralkotásait, amelyeket 1926-tól folytatásokban a shkodrai Zâni i Shna Ndout (’Szent Antal Hangja’) folyóiratban publikált Skanderbegu mbas gojëdhânash (’Szkander bég a szájhagyományban’) címen.[8] 1931 és 1935 között újabb közleményekben adta közre a Szkander bég küzdelmeire és magánéletére vonatkozó további népi epikus alkotásokat.[9] Folklorisztikai munkái mellett történelmi tanulmányai is számottevőek. Az 1940-es években a Hylli i Dritës, a Leka és más folyóiratok lapjain közölt írásokat egyebek mellett az albánság történelmi múltjáról és az albániai ferences rend történetéről.[10] Egyes források szerint több ezer oldalasra rúgó folklorisztikai-történeti kéziratait az államrendőrség letartóztatása után megsemmisítette.[11]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
