From Wikipedia, the free encyclopedia
A manysi nyelv északi (szoszvai) nyelvjárásának rövid leíró nyelvtana.
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.
A manysi nyelvnek a 17. századtól megjelenő első lejegyzéseitől egészen a 19. század végéig nincs egységesített átírási rendszere, minden szöveg a lejegyző saját preferenciáin alapult. Reguly Antal és Munkácsi Bernát népköltési gyűjteményei latin betűs lejegyzések. A 20. század elejétől a finnugor nyelvek lejegyzésére az európai tudományos körökben az uráli fonetikai ábécé (angolul: Uralic Phonetic Alphabet, UPA) terjedt el, mely lehetővé tette a legprecízebb fonetikai lejegyzéseket, jóllehet a túlburjánzó karakterkészlet és egymásra halmozott diakritikumok a manysi hangtanban járatlanok számára megnehezítették annak használatát és nyomtatott formájú terjesztését. Artturi Kannisto 1901-1906 között gyűjtött anyagai már UPA-val lettek közzétéve. Az oroszországi kutatók közül Valerij Csernyecov orosz régész és etnográfus 1930-as évek során megjelent ábécéskönyve, nyelvtana és mesekönyve az első egységesített latin alapú manysi ábécé meghonosítására tett kísérlet volt, míg annak elvetése után az oroszországi kisebbségi nyelvek lejegyzésére kötelezően előírt cirill alapú új ábécén Alekszej Nyikolajevics Balangyin orosz és Matra Pankratyjevna Vahruseva keleti manysi nyelvészek szótára és nyelvkönyvei alapozták meg a manysi nyelv irodalmi képét. Jevdokija Rombangyejeva északi manysi nyelvész a 20. század második felében nyújtott kiemelkedő nyelvészeti munkássága határozza meg napjainkig az északi manysi nyelv helyesírását. Rombangyejeva 1982-ben majd bővített szóanyaggal 2005-ben kiadott szótárai már macronnal jelölik a hosszú magánhangzókat, melynek használata a gyakorlatban csak a számítógépes szövegszerkesztőkkel együtt terjedhetett el a századforduló környékén. Az 1989-től megjelenő manysi nyelvű újság, a Lujima szériposz eleinte heterogén helyesírási képet mutatott a cikkek szerzőjének nyelvjárásától és nyelvhasználatától függően, míg a 21. században megjelent számok már a Rombangyejeva-féle egységes cirill helyesírási formát tükrözik.
Az UPA egyszerűsített változata a finnugor transzkripció, melyre FUT (németül: Finnisch-ugrische Transkription, FU-Transkription) rövidítéssel hivatkoznak, és a kezdeti fonetikus helyett a tágabb fonematikus lejegyzésekre használatos.
A 21. századi nyelvészeti munkákban a manysi nyelvi adatok általában a forrással megegyező vagy IPA átiratban szerepelnek, de a legmeghatározóbb tudományos átírási rendszer az északi manysi nyelvjárásra Kálmán Béla-féle egyszerűsített FUT átírás:
a , ā , e , ē , ɣ , χ , i , ī , j, k , l , ĺ , m , n , ŋ , ń , o , ō , p , r , s , ś , t , t' , u , ū , w , ə , i̬ , u
A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, de ezt a cirill betűs írás nem jelöli, viszont a latin betűs tudományos átírás igen.
Rövid magánhangzók
Elöl képzett | Középső | Hátul képzett | ||
---|---|---|---|---|
Ajakréses | Középső | Ajakréses | Ajakkerekítéses | |
Zárt | [i] / [iː] i / ī ы,и | [ɨ] / [ɯ] / [ʊ] i̬ / u ы,у | [u] / [uː] u / ū у,ю | |
Középső | [e] / [eː] e / ē э,е | [ə] ə ы | [o] / [oː] o / ō о,ё | |
Nyílt | [a] / [aː] a / ā а,я | |||
A cirill betűs írás elég következetlen, mivel az и, е, ю, ё, я betűk lágyítják az előttük álló л, н, с, т betűket (kiejtésük így ĺ [ʎ], ń [ɲ], ś [ɕ], ť [c] - magyar: ly, ny, lágy sz, ty), viszont az и egyszerre [i] és [ji] is így az olyan hangkapcsolatok mint a li, ni, si, ti jelölése лы, ны, сы, ты, ami megnehezíti az értelmezést, mert a ы ugyanúgy lehet akkor [i] és [ə] is, de a [ə] lejegyzésére ott az э betű, ami viszont [e] olvasatú is lehet. Ugyanilyen kétesélyes hang a veláris i (i̬) is, ami írásban megjelenhet ы-ként és у-ként is. A cirill betűs hangjelölés rendszerét könnyen megoldaná az egy hang egy betű elvű jelölési rendszer vagy a lágy- és keményjelek (ь,ъ) rendeltetésszerűbb használata. Mindezek a kétértelmű és kevésbé egyértelmű helyzetek elkerülhetőek a latin betűs írásban.
Más nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.
Bilabiális | Alveoláris | Alveopalatális | Palatális | Veláris | Labializált veláris | |
---|---|---|---|---|---|---|
Explozíva | [p] p п | [t] t т | [tʲ] t' т + (и, е, ю, ё, я, ь) | [k] k к | [kw] kw/kw кв | |
Szibiláns | [s] s с | [sʲ] ś с + (и, е, ю, ё, я, ь) ritkán ш, щ | ||||
Frikatíva | [w](labioveláris) w в | [j] j й önmagában és и, е, ю, ё, я-ban bennefoglalva | [ɣ] - [x] ɣ - χ г - х | [xw] χw/χw хв | ||
Laterális | [l] l л | [lʲ] ĺ л + (и, е, ю, ё, я, ь) | ||||
Tremuláns | [r] r р | |||||
Nazális | [m] m м | [n] n н | [nʲ] ń н+ (и, е, ю, ё, я, ь) | [ŋ] ŋ ӈ/нг |
Lágy hangok
Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük ly [ʎ], ny [ɲ], lágy s [ɕ], ty [c] lesz.
Csak orosz eredetű jövevényszavakban előforduló betűk és hangok
A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.
A manysiban a meghatározó névelő az ань, mely magyarul a "most" szót is jelentheti. A határozatlan névelő, pedig акв.
A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal történik.
Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg, ezek közül egy grammatikai eset, míg a további öt határozói eset.
Eset | Egyes szám | Kettes szám | Többes szám | |||
Cirill | Latin | Cirill | Latin | Cirill | Latin | |
Nominativus (alanyeset) | -г | -ɣ | -т | -t | ||
Locativus (helyhatározó: hol?) | -т | -t | -гт | -ɣt | -тт | -tt |
Lativus (helyhatározó: hová?) | -н | -n | -гн | -ɣn | -тн | -tn |
Ablativus (helyhatározó: honnan?) | -ныл | -nəl | -гныл | -ɣnəl | -тныл | -tnəl |
Translativus (állapot, cél határozó) | -г | -ɣ | ||||
Instrumentalis (eszköz (társ) határozó) | -л | -l | -гыл | -ɣəl | -тыл | -təl |
A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja. A névutók nagy része névszói eredetű szavak, amelyek felvéve a helyhatározó esteragokat képesek az irányhármasság jelölésére az esetragokon túlmutató plusz jelentésárnyalattal.
Honnan? | Jelentés | Hol? | Jelentés | Hová? | Jelentés | Eredet |
kiwɘrnəl | -ból, ből | kiwərt | -ban, ben | kiwərn | -ba, be | kiwər 'belseje vminek' |
χalnəl | közül | χalt | között | χaln | közé | χal 'köze vminek' |
wātanəl | mellől | wātat | mellett | wātan | mellé | wāta 'part' |
sisnəl | mögül | sist | mögött | sisn | mögé | sis 'hát' |
sajnəl | mögül | sājət | mögött | sajn | mögé | sāj 'árnyék' |
āləmpalnəl | túlról (folyón) | āləmpalt | túl | āləmpaln | túlra | - |
ēli-pālnəl | elől | ēli-pālt | előtt | ēli-pāln | elé | 'első, elülső rész' |
juji-pālnəl | mögül | juji-pālt | mögött | juji-pāln | mögé | 'hátsó rész' |
numi-pālnəl | fülül | numi-pālt | fölött | numi-pāln | fölé | 'felső rész' |
joli-pālnəl | alól | joli-pālt | alatt | joli-pāln | alá | 'alsó rész' |
Egyéb irányhármasság nélküli névutók
Névutó | Jelentés | Névutó | Jelentés |
---|---|---|---|
tarməl | -on, en, ön; - ra, re | pattijiɣ | helyett |
palt | felé; -nál, nél | urtijiɣ | helyett |
jot | -val, vel együtt (társhatározó) | pentsəl | helyett, cserébe |
mus | -ig | tāra | mellett, el, át (mozgásnál) |
māɣəs | számára; -ért | muwlaχi | körül |
ĺaĺt | szemben | sis | folyamán; (időszak) alatt |
toriɣ | előtt; szemben | kastəl | -ra, re; -ig (időnél) |
nūpəl | felé | χosit | mentén (mozgásnál) |
urəl | -ról, ről | koni-pāl | kívül |
ōwəltit | -ról, ről | ultta | keresztül; át |
Birtokos személyragozásnál a birtokos száma és személye mellett a birtok száma (egyes, kettes, többes) is jelölt. Az első oszlop a magánhangzós tövek után álló birtokos személyragok, míg a második a mássalhangzósoké. A birtok kettes számát az -aɣ- birtokkettőzőjel, míg a többesét az -an- fejezi ki.
Egy birtok esetén kettes szám második személyben (PxDu2) az -i végű tövek -jin jelt vesznek fel, míg a többi magánhangzós tő -n jelt.
A névutók is (magyarhoz hasonlóan) felvehetik a birtokos személyragokat, pl.: nopəl 'felé', irányába'; am noplum 'felém'; jot '-val, vel, együtt', naŋ jotən 'veled'
Az esetragok a birtokos személyragok után következnek (a magyarhoz hasonlóan):
pl.:
χāpumt - χāp + um + t 'csónak + om + ban'
koluwn - kol + uw + n 'ház + unk + ba'
Birtokos személyragok táblázata
Egy birtok estén (-∅-) | Két birtok estén (-aɣ-) | Több birtok estén (-an-) | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Birtokos száma | Birtokos személye | Magán- hangzós szótő | Mással- hangzós szótő | Birtokos száma | Birtokos személye | Magán- hangzós szótő | Mással- hangzós szótő | Birtokos száma | Birtokos személye | Magán- hangzós szótő | Mással- hangzós szótő |
Egyes szám | 1. | m | um | Egyes szám | 1. | aɣum | aɣum | Egyes szám | 1. | anum | anum |
2. | n | ən | 2. | aɣən | aɣən | 2. | an(ən) | an(ən) | |||
3. | te | e | 3. | aɣe | aɣe | 3. | ane | ane | |||
Kettes szám | 1. | men | men | Kettes szám | 1. | aɣmen | aɣmen | Kettes szám | 1. | anmen | anmen |
2. | (ji)n | en | 2. | aɣen | aɣen | 2. | an(ən) | an(ən) | |||
3. | ten | en | 3. | aɣen | aɣen | 3. | anen | anen | |||
Többes szám | 1. | uw | uw | Többes szám | 1. | aɣuw | aɣuw | Többes szám | 1. | anuw | anuw |
2. | n | an | 2. | aɣan | aɣan | 2. | an(ən) | an(ən) | |||
3. | (a)nəl | anəl | 3. | aɣanəl | aɣanəl | 3. | ananəl | ananəl | |||
A melléknevek fokozása a Mansi északi Sosva dialektusában kettő szintre különíthetjük el.
A melléknév a -нув (-nuβ) utótagot kapja, leszámítva ha az a mondat állítmányként szerepel; ez esetben a -нуве (-nuβe) utótag kerül a melléknévre.
Наӈ лувн ё̄рнуве̄ ке, наӈ лылын вос нэ̄глы | naŋ luβn joːrnuβeː ke, naŋ lilən βos neːɣli | Ha a lovad erősebb, az életed kímélje meg |
A mondatban szereplő alanynak állapotának átalakulását az állítmányi melléknévbe, a változtató/translativus eset ragjával jelezzük.
Кӯсяюв сёлыӈнуве̄г е̄мтыс, нёлэ хо̄ны тотытэ | kuːɕajuβ ɕoləŋnuβeːɣ jeːmtəs, nʲole xoːni totite | A főnökünk (tulajdonosunk) gazdagabbá vált és felkapta az orrát |
A felsőfokot, hasonlóképpen a magyarhoz, kettő előljáróval lehet megadni. A сака (saka) "nagyon" és a сяр (ɕar) "leg"
сака та̄к | saka taːk | nagyon tartós |
сяр ё̄р | ɕar joːr | legerősebb |
Mondatszerkezettel is alkotni lehet felsőfokot. Ilyenkor a kettő melléknév egyikén sem szerepel sem fokozási utó vagy elő tag, hanem az egyikük az ablativus esetben szerepel.
Ань а̄ги во̄иӈныл во̄иӈ нё̄выль пе̄рияс, а̄се̄н та мистэ. | an aːɣi βoːiŋnəl βoːiŋ nʲoːβəlʲ peːrijas, aːɕeːn ta miste | Ugyanez a lány választotta ki a legkövérebb (szó szerint zsírostól zsíros) húsdarabot, és odaadta az apjának. |
Egyes szám (Sg) | Kettes szám (Du) | Többes szám (Pl) | |
---|---|---|---|
1. személy | am | mēn | mān |
2. személy | naŋ | nēn | nān |
3. személy | taw | tēn | tān |
A személyes névmások lehetséges esetei és esetragozásuk is eltér a névszói ragozástól.
Szám | Személy | Nominativus (ki?) | Accusativus (kit?) | Dativus (kinek?) | Ablativus (kitől?) | Comitativus- Instrumentalis (kivel?) |
---|---|---|---|---|---|---|
Képzés módja | alapalakja | + birtokos személyjel | + birtokos személyjel + esetrag | |||
Egyes | 1. | am | ānum | ānumn | ānumnəl | ānumtəl |
2. | naŋ | naŋən | naŋənn | naŋənnəl | naŋəntəl | |
3. | taw | tawe | tawen | tawenəl | tawetəl | |
Kettes | 1. | mēn | mēnmen | mēnmenn | mēnmennəl | mēnmentəl |
2. | nēn | nēnan | nēnann | nēnannəl | nēnantəl | |
3. | tēn | tēnten | tēntenn | tēntennəl | tēntentəl | |
Többes | 1. | mān | mānaw | mānawn | mānawnəl | mānawtəl |
2. | nān | nānan | nānann | nānannəl | nānantəl | |
3. | tān | tānanəl | tānanəln | tānnəl~ tānanəlnəl | tānanəltəl | |
Képzője: -ki Jelentése: én magam, te magad, ő maga...
Egyes szám (Sg) | Kettes szám (Du) | Többes szám (Pl) | |
---|---|---|---|
1. személy | amki~amkem | mēnki | mānki |
2. személy | naŋki | nēnki | nānki |
3. személy | takwi | tēnki | tānki |
Ha jelzőként állnak a szó előtt, akkor nem ragozhatóak.
Közelre mutató | Távolra mutató | |
---|---|---|
Alap | ti 'ez' | ta, ton 'az' |
Nyomatékos | tiji 'ez' | taji 'az' |
Azonosító | akw-ti 'ugyanez' | akw-ta 'ugyanaz' |
Minősítő | ti-χurip ti-kēm 'ilyen' | ta-χurip ta-kēm 'olyan' |
tamĺe 'ilyen, olyan' | ||
A kérdő névmások ugyanazon alakja használatos vonatkozónévmásként és határozószóként is.
Kérdő névmások | |
---|---|
χōŋχa, χōtjut, χōtpa | ki?, kit? aki, akit |
χōŋχanəl | kitől? akitől |
χōŋχan | kihez?, kinek? akihez, akinek |
manər | mi?, mit? ami, amit, amely |
manaχ, mana | milyen?, micsoda?, melyik? milyen, melyik amilyen, amelyik |
man-sawit, manaχ | hány? mennyi? ahány, amennyi |
xōt | hol? ahol |
χotaĺ, χota | hova? merre? ahova, amerre |
χotəl | honnan? ahonnan |
χumĺe | hogyan? ahogyan |
manri̬ɣ | miért? amiért |
χuń | mikor? amikor |
manər porat | mikor? amikor |
χumus, χumĺe | milyen? hogyan? amilyen, ahogyan |
manχurip | milyen? amilyen |
manər-sir | miféle? milyen? amilyen |
Számnév | Eredet | Rekonstruált alak | Manysi | Magyar |
---|---|---|---|---|
1 | finn-permi, finnugor? | *ikte (ükte) | akwa, akw | egy |
2 | finnugor, uráli? | *kakta~käktä | kiti̬ɣ, kit | kettő, két |
3 | finnugor | *kolme (kulme) | χūrum | három |
4 | finnugor | *ńeljä (neljä) | ńila | négy |
5 | finnugor, uráli? | *witte | at | öt |
6 | finnugor | *kutte | χōt | hat |
7 | indoeurópai átvétel – protougor kori rekonstruált alak | *säptз > *θäptз | sāt | hét |
20 | finnugor | *kuś | χūs | húsz |
100 | ősiráni (IE) átvétel – protofinnugor kori rekonstruált alak | *śata | sāt | száz |
Jelzőként a számnevek ragozatlanok, ekkor az 1 és 2 jelzői helyzetben акв (akw) és кит (kit) alakokban használatos. A сат (sāt) jelenthet 7-et és 100-at is. Egyértelműsítés végett használható a яныг сāт (jani̬ɣ sāt), ami 'nagy száz'-at jelent, és мань сāт (mań sāt), ami pedig 'kis-hét'-et jelent.
Az аква szó eléggé viccesen hangzik, mivel a latin aqua szóra hasonlít. A proto-urál *ükte ~ *ikte (-> hánti it) szavaktól származik. A végső magánhangzó kiesése jellemző, az ősmanysikorban a 't'-vel együtt. Ebből lesz ük. Később, a mai manysihoz közelítően, az 'ü' ki nyílik, de nem a szokásosan, mint más nyelvek (például hántiul). A zárt ü-ből lesz egy nyílt ä hang. Angolul ilyesmi történik a déli nyelvárásokban (pl.: stink, nyj-i kiejtése ['stænk], tehát ük -> (ik) -> äk-). Aztán, tranzfonológizálódás által labializálódik a k -> k°. Ebből lesz a déli manysi nyelvjárásban az äk°. Az északi (élő) nyelvjárásban az ä egy rövid 'á' hanggá válik (, mint némi magyar nyelvárások, vö. ember, âmber). Ebből lesz a határozatlan ak° névelő. Továbbá hozzáadják egy epentétikus 'a'-t a végén.
A sorszámnév képzője: -it (-int)
Sorszámnév | Cirill átírás | Latin átírás |
---|---|---|
1. első | о̄выл | ōwəl |
2. második | мот ~ китыт | mōt (jelentése: 'másik, második') ~ kitit |
3. harmadik | хӯрмит | χūrmit |
4. negyedik | нилыт | ńilit |
5. ötödik | атыт | atit |
6. hatodik | хо̄тыт | χōtit |
7. hetedik | сатыт | sātit |
8. nyolcadik | нёлоловит | ńollowit |
9. kilencedik | онтоловит | ōntəllowit |
10. tizedik | ловит | lowit |
100. századik | (яныг) са̄тыт | (jani̬ɣ) sātit |
Az északi manysi igeragozásban
Határozatlan (alanyi) ragozás | Határozott (tárgyas) ragozás | ||||
---|---|---|---|---|---|
Szám, személy | Egy tárgy esetén | Két tárgy esetén | Több tárgy esetén | ||
Egyes szám | 1. | ēɣum | ilum | ijaɣum | ijanum |
2. | ēɣən | ilən | ijaɣən | ijan | |
3. | i | ite | ijaɣe | ijane | |
Kettes szám | 1. | imen | ilumen / ilamen | ijaɣmen | ijanamen |
2. | ēɣən | ilən | ijaɣən | ijan | |
3. | ēɣ | iten | ijaɣen | ijanen | |
Többes szám | 1. | ew | iluw | ijaɣuw | ijanuw |
2. | ēɣən | ilən | ijaɣən | ijan | |
3. | eɣət | ijanəl | ijaɣanəl | ijanəl | |
Példamondat (szemléltetés minden rag kitételével):
A múlt idő jele: -s cirill: -c
Határozatlan (alanyi) ragozás | Határozott (tárgyas) ragozás | ||||
---|---|---|---|---|---|
Szám, személy | Egy tárgy esetén | Két tárgy esetén | Több tárgy esetén | ||
Egyes szám | 1. | sum | əslum | saɣum | sanum |
2. | sən | əslən | saɣən | san | |
3. | əs | əste | saɣe | sane | |
Kettes szám | 1. | sumen | əslumen / əslamen | saɣmen / saɣamen | sanamen |
2. | sən | əslən | saɣən | san | |
3. | si̬ɣ | əsten | saɣen | sanen | |
Többes szám | 1. | suw | əsluw | saɣuw | sanuw |
2. | sən | əslən | saɣən | san | |
3. | sət | sanəl | saɣanəl | sanəl | |
A feltételes mód jele: -nuw cirill: -нув
Határozatlan (alanyi) ragozás | Határozott (tárgyas) ragozás | ||||
---|---|---|---|---|---|
Szám, személy | Egy tárgy esetén | Két tárgy esetén | Több tárgy esetén | ||
Egyes szám | 1. | nuwum | nuwlum | nuwaɣum | nuwanum |
2. | nuwən | nuwlən | nuwaɣən | nuwan(ən) | |
3. | nuw | nuwte | nuwaɣe | nuwane | |
Kettes szám | 1. | nuwamen | nuwlamen | nuwaɣmen | nuwanmen |
2. | nuwən | nuwlən | nuwaɣən | nuwan(ən) | |
3. | nuwi̬ɣ | nuwten | nuwaɣen | nuwanen | |
Többes szám | 1. | nuwuw | nuwluw | nuwaɣuw | nuwanuw |
2. | nuwən | nuwlən | nuwaɣən | nuwan(ən) | |
3. | nuwət | nuwanəl | nuwaɣanəl | nuwanəl | |
Felszólítás csak 2. személyben lehetséges, és aktív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok eltérhetnek, de az alanyi ragozású egységes felszólító alak végződése -en.
Aktív felszólító módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alanyi ragozás | ||||||||
Egyes szám | 2. | en ən | Kettes szám | 2. | en ēn | Többes szám | 2. | en an |
Tárgyas ragozás | ||||||||
Egyes szám | 2. | eln | Kettes szám | 2. | eɣən | Többes szám | 2. | en |
Passzív kijelentő módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám | 1. | awem | Kettes szám | 1. | awemen | Többes szám | 1. | awew |
2. | awen | 2. | awen | 2. | awen | |||
3. | awe | 3. | aweɣ | 3. | awet | |||
Passzív kijelentő módú múlt idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám | 1. | wesum | Kettes szám | 1. | wesəmen | Többes szám | 1. | wesuw |
2. | wesən | 2. | wesən | 2. | wesən | |||
3. | wes | 3. | wesi̬ɣ | 3. | wesət | |||
Passzív feltételes módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám | 1. | nuwem | Kettes szám | 1. | nuwamen | Többes szám | 1. | nuwew |
2. | nuwen | 2. | nuwen | 2. | nuwen | |||
3. | nuwe | 3. | nuwen | 3. | nuwet | |||
Felszólítás csak 2. személyben lehetséges, és passzív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok megegyeznek, így egy igének egy passzív felszólító alakja van csak.
Passzív felszólító módú jelen idő | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyes szám | 2. | awen | Kettes szám | 2. | awen | Többes szám | 2. | awen |
Az igekötő általában megelőzi az igét, de különböző módosítószók közbeékelődhetnek (tagadószó, feltételes partikula, nyomósító partikula). Az igekötők általában irányjelölő határozókból alakultak ki, és meg is tartották irányjelölő funkciójukat. Valamint még megfigyelhető a magyarban is kialakult hasonló jelenség, az igekötő irányjelölésen túlmutató aspektusjelölő funkciója. A manysiban és a magyarban is az igekötők a folyamatos és befejezett szemléletet különítik el. Általában az alapige a folyamatos szemléletű, míg az igekötős ige befejezett, az igekötő perfektiváló.
Gyakoribb igekötők
Manysi igekötő | Jelentés | Magyarázat |
---|---|---|
nōχ, nōŋχ | fel | |
jol | le, alá | |
ēl ~ ēla | előre, el | |
juw | be, haza, vissza | |
lap | be, le | 'felületre vonatkoztatva' |
kon | ki | |
tiɣ | ide | |
tuw | oda | |
pā ~ pāɣ | partra, vízből ki | 'összetett jelentésű manapság csak ebben a szűkebb jelentésben' |
nāl ~ nāluw | partról víz felé vízbe be folyó közepe felé | 'összetett jelentésű manapság csak ebben a szűkebb jelentésben' |
pūliɣ | szét, darabokra | 'több darabra' |
pāliɣ | ki, ketté | 'két darabra' |
lākwa | szét | |
χot | meg, el, le, ki | 'főként perfektiváló szerepű' |
χomi | arcra, hasra | |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.