Mahiljov

	Mahiljov
; Mahiljov címere	; Mahiljov zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Irányítószám	212000–212999
Körzethívószám	8222
Testvérvárosok	Lista Bártfa (1996. március 18. – ); Klaipėda (1997–); Villeurbanne (1979–); Włocławek; Gabrovo (1988. június 2. – ); Simkent; Eisenach (1996. december 12. – ); Kragujevac (2006. május 6. – ); Zvenyigorod (2006. november 9. – ); Vologda (2014. augusztus 14. – ); Brjanszk (2012. február 10. – ); Krasznojarszk (2001. szeptember 19. – ); Penza (2009. szeptember 4. – ); Nanking (2016. szeptember 27. – ); Csengcsou (2014. június 12. – ); Lutherstadt Wittenberg (2019. október 30. – ); Tula (1998. november 26. – ); Tebriz (2012. április 17. – ); Sumqayit (2009. július 2. – ); Sokolinaya Gora district (2016. július 2. – ); Omszk (2022. július 2. – ); Kercs (1998. november 12. – ); Csangsa (2020. június 3. – ); Bursa (2013. március 26. – );
	Népesség
Teljes népesség	353 110 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Terület	119 km²
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 53° 54′ 32″, k. h. 30° 20′ 35″
	Mahiljov weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mahiljov témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mahiljov (Магілёў), oroszul Mogiljov (Могилёв) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre. A Mahiljovi terület és a Mahiljovi járás székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa, az 1999-es népszámlálás szerint 356,5 ezer lakosa volt (2006-os becslés szerint lakossága 366,8 ezer fő). Fontos közúti és vasúti csomópont, 1998 óta nemzetközi repülőtere is van. A város két kerületre (Leninszkij, Oktyabrszkij) oszlik.

Gyors adatok

Bezárás

A várost 1267-ben alapították. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség része lett. 1561-ben a város lakossága felkelt a lengyel–orosz háborúban ide bevonuló oroszok ellen, egy hétezres garnizont semmisítettek itt meg. Mivel kereskedelmi utak csomópontjában fekszik, gyors fejlődésen ment keresztül, viszonylag hamar, 1577-ben városi jogokat kapott. 1772-ben került Oroszországhoz és hamarosan a Mogiljovi kormányzóság központja lett. 1812-ben a város közelében vívták a szoltanovkai csatát Bagratyion és I. Napóleon hadseregei. Mogiljov az orosz főparancsnokság székhelye volt az első világháborúban. Az első ötéves tervek idején gyorsan iparosodott (a forradalomig csak kisebb fa-, sör-, dohányipari üzemek működtek itt), 1930-ban helyezték üzembe műselyemgyárát, amely az akkori Belorusszia legnagyobb vegyiüzeme volt. 1930-ban bőrgyár, 1932-ben pedig csőgyár kezdte meg működését és felépült a húskombinát is. Lakossága gyorsan növekedett, 1926-ban 50 ezren, 1939-ben már 99 ezren lakták. A második világháborúban is fontos szerepet játszott, 1941. július 1–26. között tartották a németekkel szemben. A város 1944. június 28-án a Bagratyion hadművelet során szabadult fel. Házainak fele elpusztult, lakóinak száma 10 ezerre csökkent a harcok során. A háborús károk helyreállítása után folytatódott a város iparosítása, elsősorban a gépipar fejlődött gyorsan, 1965-ben pedig a Szovjetunió egyik legnagyobb műszálgyárát helyezték üzembe. Ugyanebben az évben kezdte meg a termelést másik nagyüzeme, a Mogiljovi Autógyár (MoAZ).

A város sokoldalú ipari központ, legfontosabb gazdasági ágazata a gép- és a vegyipar. A Himvolokno műszálgyár és a Zarja vegyikombinát (ez utóbbi főként olefingyártásáról ismert) a terület gazdaságának vezető vállalatai. A gépgyártást villanymotorgyára, a vontatókat előállító MoAZ, a liftgyár (Mogiljovliftmas) és a faipari berendezéseket előállító Tehnopribor képviseli. Élelmiszeripara (hús- és tejkombinát, zselatingyár) és textilipara (az ország legnagyobb kötőszövőüzeme itt működik) szintén említést érdemel. A város gazdasága (oroszul) Archiválva 2006. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben

A város legismertebb műemléke a Szt. Sztanyiszlav-székesegyház, melyet a karmelita rend építtetett 1738–1752 között. Az 1636-ban alapított Nyikolszkij-monostor ma is működik, különösen értékes része az 1669–1672 között épült hagymakupolás Nyikolszkij-templom. Az oroszos stílusban épült városi színház (1886–1888) Mahiljov egyik legjellegzetesebb épülete. A templomok közül meg kell említeni a zöldtetős Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (17. század) és a kék kupolájú Borisz és Gleb-templomot (1867). Fontos látnivalók még a diadalív (1780), a Trjoh Szvjatityelej-templom (1910) és a vasúti pályaudvar (1902).

Leonyid Mandelstam (1879–1944), fizikus,
Otto Smidt (1891–1956) geofizikus és geográfus, akadémikus, a Nagy Szovjet Enciklopédia első kiadásának főszerkesztője.