Magyarcigányok

From Wikipedia, the free encyclopedia

Magyarcigányok
Remove ads
Remove ads

A magyarcigányok (magyar cigányok formában is)[1] vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a magyarországi cigányok többsége, mintegy kétharmada.[2] Többségükben a kárpáti cigányoktól származnak. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában cigányok, akik megkülönböztetik magukat a nem cigányoktól (gádzsók). Ennek ellenére a többi cigány csoporthoz képest szervesebben integrálódtak a magyar társadalomba. A magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a lovári nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus cigány is ismert. Ez utóbbi kifejezést hagyományosan nagy előszeretettel alkalmazták magukra nézve azok a romungro csoportok is, melyek gyakorlatilag nem foglalkoztak zenéléssel.

Ez a szócikk a cigányok egy csoportjáról szól. Hasonló címmel lásd még: magyarországi cigányok.
Thumb
Greguss János: Sátoros czigányok letelepedve (rajz)
Thumb
Magyarcigányok (1905)
Remove ads

Történelem

A cigányok közül a kárpáti cigányok (cigány nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A monda szerint első csoportjuk vezetője, László vajda egyenesen Luxemburgi Zsigmond királytól kapott menlevelet. Ebben a menlevélben Zsigmond címei, királyságai is fel voltak sorolva. (Köztük Bohémia, azaz Csehország is; innen kapták a Nyugat-Európa országaiba továbbvándorló cigányok a bohém nevet.)

Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása.

Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.

Mária Terézia és II. József igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyarcigányok hagyományos nagy csoportja.

A második világháború idején, 1944-ben kezdődött meg a zsidókéhoz hasonló tragédia, a "cigány holokauszt" (porajmos, azaz „elnyeletés”), a cigányok elhurcolása a Harmadik Birodalom koncentrációs táboraiba.

Remove ads

Eredeti nyelvük

Sokáig úgy hitték, hogy a cigány nép és nyelvük Egyiptomból származik.[3] A 18. században egy véletlen felfedezés vezetett a nyelv indiai származásának felismerésére. Vályi István, dunaalmási református lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel vette észre, hogy az indiai szobatársai nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok beszédére. A két nyelvet összehasonlítva jött rá a cigány nyelv indiai eredetére.[4]

Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki cigány nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (Esztergom, 1850). Ő készítette az első Magyar–cigány szótárt is.

A második Boldizsár József muzsikus volt, aki ugyancsak szótárat írt és lefordította cigányra Petőfi Sándor több költeményét is.

A harmadik a nagyidai Sztojka Ferenc volt, aki két kiadásban is megjelentette nagy szótárát, ebben már műfordítások, színdarabok, költemények, népdalok is voltak cigány nyelven. Ehhez József Károly Lajos főherceg adta a támogatását, aki amikor az akadémia tagjává választották, megírta „Cigány nyelvtanát” (Románo Csibákero Sziklaribe).

A magyarcigányok magyarul beszélnek. A közhiedelemmel ellentétben azonban még ma is vannak közöttük olyanok, akik beszélik őseik cigány nyelvét. Akik a cigány nyelvet nem beszélik, azok is számos cigány szót megőriztek. A romungrók eredeti nyelve az úgynevezett kárpáti cigány dialektus vagy más néven paibánó nyelv volt. A magyar nyelv ebből a dialektusból kölcsönözte cigány jövevényszavait.

A kárpáti cigány nyelvjárásban a Magyarországon ma jóval elterjedtebb lovári nyelvjáráshoz képest az „s”-nek (sh) „cs”, a „zs”-nek (zh) „dzs” felel meg (például shej-csaj és zhal-dzsal), ami a magyarba került alakoknál is megfigyelhető.

Cigány jövevényszavak a magyar nyelvben

A közel 500 éves együttélés alatt kb 20-40 cigány szó /más forrás szerint a kevésbé ismertekkel együtt néhány száz/ került be a magyar nyelvbe, főként a magyarcigányok nyelvébe és a magyar szlengbe. A magyarban gyakran jelentésváltozás következett be (például séró: „fej” → „haj”). A cigány szavakat mai lovári nyelvjárásban adjuk meg, ezt követi a magyarban használt alak.[5]

  • ash chi! = ácsi = megállj!
  • bashavel = bazsevál = muzsikál, hegedül
  • bul = bula = fenék, segg, pejoratív értelemben nő, rosszéletű nő
  • chang = csánk = eredeti jelentése térd
  • chorro = csóró = szegény, pejoratív értelemben tolvaj
  • dilo = dilló = bolond
  • duma = duma = beszéd (dumál, beszél, a cigány nyelvben is szláv jövevényszó)
  • gazho = gádzsó = nem cigány férfi
  • habiszti/habisztig/abisztig = hamis; általában egy vagy több tulajdonságra értendő és negatív tartalmú, pl.: habiszti ez a csávó (tehát hazudós, nem megbízható), de rossz minőségűt hamisítványt, utánzatot is jelenthet.
  • hohamno / xoxamno (az első hang úgynevezett torok hang, mint az orosz xaraso [jó] szó elején) = hóhányó (csaló, hazudós, szélhámos)
  • love = lóvé = pénz
  • mato = mátó, mata = részeg
  • mol = mól, mólés = eredetileg bor, a magyarban a részeg, pityókás
  • murdel = megmurdel = meghal
  • phurde = purdé! = eredetileg fújd! – jelentése volt, a cigány kovács mondta a gyerekeinek, akik a fújtatót "kezelték", innen a cigány gyerekek elnevezése lett.
  • pijel = piál = iszik
  • shandel = csandázik = azaz okádik, hány
  • shavo = csávó = eredetileg cigány fiú, vagy fia valakinek, a magyarban férfi jelentést kapott
  • shej = csaj = eredetileg cigány lány, a magyar nyelvben általában lány
  • shero = séró = eredeti jelentése fej, a magyarban haj
  • ushtyél = uzsgyi = eredetileg feláll, a magyarban gyerünk!
  • wakerel = vakerel = u.a. mint a duma (az eredeti szókincsből jövő egyik szó, a wakerel igének 3 alakja ismert pl.: wakerkerel szó szerint beszédet csinál/tesz)
  • zhal = zsal, dzsal = megy
  • zhuvalo = dzsuvás = eredeti jelentése tetves, a magyarban koszos
Remove ads

Mesterségeik

Thumb
Cinka Panna legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs

A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Például Kotor pislo po drom, káthé sáj bésén rom = Anyatej fejve rongydarabra. Békével el lehet itt minden cigány. Kisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglalkoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos stb.

Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- (például régiségüzletek) és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma is a körhintás mesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, stb.) és ezeket árusították a lakóhelyüktől 20-25 kilométeres körzetben levő falvakban.

Híres művészek

Ide soroljuk azokat a Magyarországon született vagy működött, működő művészeket, akik magukat magyarcigányoknak vallják, cigányságuk és magyarságuk felvállalásával. Szakterületükön jelentős eredményeikkel, műveikkel gazdagították, gazdagítják a cigányság és az anyaország kultúráját egyaránt.

Írók, költők

Festők, képzőművészek

Zenészek

Thumb
Bihari János
Thumb
Radics Béla cigányprímás a Magyar Rádióban. 1929.
Thumb
Fátyol Misi cigányprímás szobra a makói Korona szálló mellett
  • Babári József (1893–?) hegedűművész
  • Babos Gyula (1949–2018) jazzgitáros
  • Bacsik Elek (1926–1993) jazzgitáros, jazzhegedűs, multiinstrumentalista
  • Balázs János (1988) zongorista
  • Balogh János (1802–1876)
  • Banyák Kálmán (1927–1993) hegedűművész
  • Barna Mihály cigány hegedűs, II. Rákóczi Ferenc udvari muzsikusa (17.sz–1730-as évek)
  • Bihari János (1764–1827)
  • Bobe Gáspár Ernő (1924–1993) prímás
  • Boross Lajos (1925-2014) Kossuth-díjas zenekarvezető prímás
  • Cinka Panna (1711–1772)
  • Cziffra György (zongoraművész) (1921–1994) világhírű zongoraművész
  • Csányi „Matyi” Mátyás (eredeti nevén Csányi Ernő, 1929–1980) jazzhegedűs és gitáros
  • Csík Gusztáv jazzmuzsikus
  • Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása, dalköltő
  • Darázs Miska (1842–1892) a Dunántúl híres prímása
  • Déki Lakatos Sándor idősb (1945–)
  • Déki Lakatos Sándor ifjabb (1966–)
  • Erdélyi Náci (1845–1893) prímás, szegedi cigánykirály, aki 1886-tól zenélt Amerikában hírességeknek
  • Fátyol Károly (1830–1888) gordonkaművész, Nagykároly szülötte, és halottja
  • Farkas Jenő (1899–1949) I. Ferenc József utolsó primása
  • Hamza Miska (1845–1916) nagyváradi első zenekarvezető, prímás
  • Horváth „Patkány, Kispatkány” Dezső (1931–2005) jazzgitáros
  • Horváth Elemér (1920–1978) hegedűművész
  • Horváth „Kati, Kathy” Lajos (1924–1980) jazzgitáros, hegedűművész
  • Horváth „Patkány” Sándor (1923–1977) jazzgitáros
  • Járóka Sándor, id. (1922–1984)
  • Ifj. Járóka Sándor (1954–2007)
  • Jávori Vilmos jazzdobos, zenepedagógus
  • Kállai Kiss Ernő (1939-) Kossuth-díjas és Liszt-díjas klarinétművész
  • ifj. Kállai Kiss Ernő (?) zenekarvezető prímás
  • Kokas Pál prímás, festő
  • Kondor Ernő (1881–1951) dalszerző, a magyar kabaré alapítója (1907. március 2 – Bonboniérre)
  • Kovács Gábor (1841–1882) prímás, József kir. herceg udvari zenésze
  • Kosta Lukács (1943–1993) jazzgitáros
  • Lakatos Erika (1964-) dzsesszénekes
  • Lakatos Sándor (1924-1994) prímás, zenekarvezető
  • Lendvai Csócsi Jenő (1946-2012) prímás, hegedűművész
  • Lendvai Csócsi József (1944-) hegedűművész, a 100 Tagú Cigányzenekar főprímása
  • Roby Lakatos, hegedűművész
  • Lugosi Tibor (1950–) klarinét és tárogató előadóművész
  • Tony Lakatos, jazzszaxofonos
  • Lukács Tibor (1956–) prímás
  • Magyari Imre id. (1894–1940) korának egyik leghíresebb prímása volt
  • Magyari Imre ifjabb (1924–1980) hegedűművész, zeneszerző
  • Mocsár Gyula (1905-1991) cimbalmos, hegedűművész
  • Oláh Kálmán (1910–1990) prímás
  • Pege Aladár (1939–2006) világhírű jazzbőgős, klasszikus bőgős
  • Pongrácz Lajos (1844–1915) prímás, kolozsvári első zenekarvezető, Rudolf trónörökös házizenésze
  • Puka Károly (1963-) hegedűművész, zenekarvezető, prímás
  • Radics Béla Jenő (1917–1982) prímás
  • Radics Béla (cigányprímás) (1867–1930) prímás, nótaszerző, korának ismert zenekarvezetője volt
  • Radics Gábor (1906–1971) jazzhegedűs
  • Radics Vilmos (1841–1895) prímás, miskolci, majd fővárosi első zenekarvezető
  • Raduly Mihály jazz-zenész, szaxofonos
  • Rácz Laci (1867–1943) „A prímáskirály”, aki amerikai körútjain vált igazán híressé
  • Rácz Aladár (1886–1958) világhírű, Kossuth-díjas cimbalomművész, Igor Stravinsky és Ernest Ansermet barátja
  • Rigó Jancsi (1858–1927) prímás, aki a Chimay hercegnővel történt házassága kapcsán lett világhírű
  • Sárközi Ferenc , „Kossuth cigány hadnagya”
  • Szirmai Kálmán (1934–2008) jazz gitáros, a szocializmus alatt Luxembourg-ba emigrált
  • Salasovics Dezső
  • Suha Balogh József (1913–1974) hegedűművész, zeneszerző, cigányprímás
  • Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022) Kossuth-díjas jazz-zongorista
  • Szalai Antal (1947-) Liszt-díjas hegedűművész, zenekarvezető, prímás

Zsiga Tibor: Cimbalmos.Rajkó zenekar,Sentimento 1958-2018

Zenekarok

Színművészek, színházi és filmes emberek

Magyarnóta-énekesek

Remove ads

Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek

Jegyzetek

Irodalom

Loading content...

További információk

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads