Kondor Ernő
(1881–1951) magyar színész, kabaréigazgató, nótaszerző From Wikipedia, the free encyclopedia
Kondor Ernő, Kohn Ernő (Balassagyarmat, 1881. március 26.[2] – Budapest, 1951. március 17.)[3] magyar színész, kabaréigazgató, nótaszerző. Leginkább hallgató típusú dalairól ismert.[4]
| Kondor Ernő | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kohn Ernő |
| Született | 1881. március 26. Balassagyarmat |
| Állampolgársága | magyar |
| Elhunyt | 1951. március 17. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Pályafutás | |
| Tevékenység | nótaszerző, színigazgató |
| Műfajok | magyar nóta |
| Hangszer | hegedű |
| Híres művei | A vén cigány (Zöld erdő mélyén...)[1] |
| IPI névazonosító | 00143120132 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kondor Ernő témájú médiaállományokat. | |
Életútja
Kohn Hermann (Ármin) és Klein Júlia fiaként született. Pályáját banktisztviselőként kezdte. 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját,[5] majd színpadon játszott Aradon, Debrecenben és Kassán. Rövid ideig Párizsban is élt.
1907. augusztus 13-án Budapesten házasságot kötött Dinjesy Juliannával, Dinjesy János és Király Anna leányával,[6] akitől 1910-ben elvált.[7]
1907-ben váratlanul pénzhez jutott egy örökség révén. Ez tette lehetővé, hogy saját kabarészínházat rendezzen be Budapesten a Teréz körút 28. alatt egy boltban Fővárosi Cabaret Bonbonniere néven.[8] A megnyitót Molnár Ferenc írta és Somlay Artúr mondta el, Szép Ernő mondott csípős élceket, Nyárai Antal énekelt kuplékat, az igazgató pedig Nagy Endre volt. A vállalkozás nem volt túl sikeres, egy hónap után bezárt. Kondor ezután Nagyváradon vállalt munkát: virtuóz hegedőműveket adott elő a Zöldfa passage-ban.
1910-ben egy amerikai hanglemezkiadó pályázatára írta a Vén cigány című dalát, amellyel 5000 dolláros díjat nyert. A dalt húsz nyelvre fordították le. Magyarországon a Metafon-Record kiadóvállalat lemezén adták ki.
1917. október 3-án Budapesten a Terézvárosban feleségül vette a nála 16 évvel fiatalabb Szederkényi Etelka Katalint, Schuszter Ádám és Gönczy Terézia lányát,[9] azonban 1919-ben tőle is elvált.[10]
1930. június 19-én Berlinben újra megnősült, feleségül vette Wald Herta Lujza Margit háztartásbelit.[11]
A második világháború alatt lemezeit betiltották. Ettől kezdve egészen 1951-ben bekövetkezett haláláig nagy szegénységben, töltőtolljavítóként élt. Halálát tüdőgümókór, szívgyengeség okozta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (1C-6).[12]
Szerzeményei
- A házasság mai napság (1909, Első Magyar Hanglemez Gyár)
- Asztalomon badacsonyi[13]
- Amikor a levél lehull
- A vén cigány (Zöld erdő mélyén…)[14] Giovanni Martinelli 1931-ben filmre énekelte a Cigánykaraván című film számára[15]
- Az én öreg édesanyám
- Csak egy árva, sebzett madár
- Csel csal csárdás (lassú, 1913)
- Csendes már a falu, alusznak a lányok
- Csipkés az én selyem szoknyám
- De kár olyan legényért
- De szeretnék az én régi kisfalumba visszatérni
- Egy, kettő, három, négy
- Egyszer régen (1914, hallgató)
- Elsiratom néha-néha magát
- Erzsike édes, csacsogjon nékem
- Fekete a felhő
- Galambpostán megy a levél
- Hajnal előtt is, hajnal után is (1913)
- Kecskebéka felmászott a fűzfára[16]
- Kertes ház, benne egy nyíló rózsa
- Komédiás
- Lámpafény
- Lehullott a csillogó hó
- Messze futó országutak
- Nem vagyok én olyan fábul faragva
- Rózsi néni
- Sárika kis szentem
- Tombolj, vihar, tépd a fákat
- Tudom, hogy könnyű lesz a búcsú
- Udvarunkban öreg hársfa
- Van egy lombos, árnyas utca
- Van nekem egy gerlicém
- Vendég a bivalyosban (Gózon Gyula)
- Virágos csákó[17][18]
- Zokogva sír az őszi szél
- Zeng a muzsika egy kis házban
- Zöld ablakos kicsi ház
- Zöldbe borult nyár elején
Szerzeményei könyv formájában[19][20][21] és CD lemezen is megjelentek[22]
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.