Madarász Emil

Madarász Emil, született Vogel Emil^[4] (Nagyszentmiklós, 1884. november 12. – Budapest, 1962. február 18.^[5]) költő, író, újságíró.

Madarász Emil
Született	1884. november 12.[1][2] Nagyszentmiklós
Elhunyt	1962. február 18. (77 évesen)[1][2][3] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Schönbrunn Irén (h. 1927–1962)
Szülei	Rosenzweig Róza
Foglalkozása	író költő újságíró fordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Madarász Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Tanítóképzőt végzett, majd a főváros egyik magániskolájában tanított. A Népszava közölte első verseit a 20. század elején. 1908-ban belépett az MSZDP-be, majd 1918-tól tagja volt a gödöllői Katonatanácsnak. 1919-ben a KMP tagja lett, majd a Tanácsköztársaság alatt harcolt a Vörös Hadseregben. A Vörös Katona c. lap politikai megbízottjaként dolgozott, a Tanácsköztársaság bukását követően pedig kivándorolt Bécsbe. 1923-ban a Szovjetunióba költözött, ahol 1946-ig élt. Itt a Sarló és Kalapács és az Új Hang c. lapok munkatársa volt. 1927-ben Moszkvában házasságot kötött Schönbrunn Irénnel. A második világháború alatt az Irodalmi Alapot vezette Alma Atában. Miután hazatért, az Új Szó, később pedig a Népszava munkatársa lett. Több szovjet regényt is lefordított magyarra.

Fontosabb művei

• Város (novellák, versek, Bálint Aladárral, Bp., 1906)
• Versek 1905 – 1947 (Bp., 1949)
• Tabojdok (mese, Bp., 1951)
• Hatvan dollár (elbeszélés, Bp., 1951)
• Csihajda (legenda 1919-ből, Bp., 1953)
• Ötven év (válogatott költemények, Illés Béla bevezetésével, Bp., 1954)
• Tegnap és tegnapelőtt (Két poéma, Bp., 1955)
• Terülj kendő (verses mesék, Bp., 1955)
• A dohányszín-ruhás ember (elbeszélő költemény, Bp., 1956)
• Legendák (versek, Bp., 1957)
• Hűség (versek, Bp., 1958)
• A kék ház (regény, Bp., 1958)
• Az árulós (elbeszélő költemény, Bp., 1959)
• Huszonegy vörös rózsa (elbeszélő költemény, Bp. 1959)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09761.htm, Madarász Emil, 2017. október 9.
2. BnF-források (francia nyelven)
3. FamilySearch Historical Records
4. Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 71394/1918. sz. rendelete alapján.
5. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 305/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)

• Irodalomportál
• Politikaportál