Madách Gáspár (Alsósztregova, 1590 k.-Alsósztregova, 1647.[1]) költő, Madách Imre egyik felmenője.
| Madách Gáspár | |
| Született | 1590 Alsósztregova |
| Elhunyt | 1647 (56-57 évesen) Alsósztregova |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyar országgyűlési követ (1622–1622) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Madách család sztregovai ágából származott. 1616-tól Nógrád megye szolgabírája, esküdt, országgyűlési követ. 1636-tól alispán. Balassa Simon familiárisa, kékkői jószágainak prefektusa. Rimay János unokaöccse, barátja, tanítványa, költői hagyatékának őrzője; birtokában volt egy versgyűjteménye, melynek darabjait sógora, Ráday András szándékozott kiadni (elveszett). A Rimay-Madách kódex Madách Gáspár másolatában Rimaynak több írását, költeményét tartalmazza.
Madách Gáspár kétnyelvű költő; két értekezést írt (a pestisről és a paráznaságról), és cseh nyelvről énekeket fordított. Több Cato-szentenciát versbe szedett, képmagyarázatként verset írt a hét főerényről, a főbűnökről. Néhány versében a manierista verselés durvább eszköztárát alkalmazta: érzéki leírásokat, erotikus utalásokat (Balassa János solymocskájárúl, Bendő Panna). Verstechnikája kezdetleges, ütemérzéke bizonytalan.
- Sztregovai Madách Gáspár versei. 1590–1647; bev. Radvánszky Béla; Athenaeum Ny., Bp., 1901
- Madách Gáspár, egy névtelen, Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Listius László, Esterházy Pál és Fráter István versei; sajtó alá rend. Varga Imre, Cs. Havas Ágnes, Stoll Béla; Akadémiai, Bp., 1987 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- Madách Gáspár–Balassi Péter: Házi patika, 1713; sajtó alá rend., utószó S. Sárdi Margit; Magyarságkutató Intézet–Attraktor, Bp.–Máriabesnyő, 2019 (Intra Hungariam...)
- Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek. A Madách-Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga; Reciti, Bp., 2019 (Irodalomtörténeti füzetek)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- A magyar irodalom története
- Bene Zoltán: Madách Gáspár – egy XVII. századi verselő[halott link]
- Bóta László: A Madách-Rimay kódexek szerelmes versei. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXI. évf. 1. sz. (1967) 1–24. o. Hozzáférés: 2023. december 25.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
