Maár Gyula

Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20.^[1]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Maár Gyula
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1934. augusztus 2. Budapest
Elhunyt	2013. december 20. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Maár Mariann Törőcsik Mari (1973 – 2013. december 20.)
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró rendező
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1952–1957) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1968, rendezés)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1984) Kossuth-díj (2010)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Maár Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960–1961-ben a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá című társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.

A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék című legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről, Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.

Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.

Végakarata szerinte felesége, Törőcsik Mari és lánya a hamvait a Sugovica folyóba szórta.^[2]

Színházi munkái

Szerzőként

• Bűn és bűnhődés (1969)
• Viszontlátásra, drága (1972)

Rendezőként

• Pilinszky János: Síremlék (1978)
• Szép Ernő: Patika (1979)
• Hamilton: Gázláng (1983)
• Remenyik Zsigmond: 'Vén Európa' Hotel (1984)
• Popplewell: A hölgy fecseg és nyomoz (1985)
• Erkel Ferenc: Hunyadi László (1989)

Filmjei

Rendezőként

• Ablak (1966)
• Skorbut (1967)
• Klösz mester világa (1969)
• Prés (1971, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Végül (1973, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Déryné, hol van? (1975, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Teketória (1976, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1976, forgatókönyvíró is) - tévéfilm
• Színész vagyok - Törőcsik Mari (1977) - tévéfilm
• Viszontlátásra, drága! (1978, forgatókönyvíró is) - tévéfilm
• Zenés TV Színház
  • Bűn és bűnhődés (1980) - tévéfilm, színházi közvetítés
  • Álom a színházról (1982)
  • Lysistrate (1983) – tv-opera
  • Lót (1985)
  • A Montmartre-i ibolya (1987)
  • Én és a kisöcsém (1989) – tv-operett
• Nápolyi mulatságok (1982, forgatókönyvíró is) - tévéfilm
• Felhőjáték (1983, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Micsoda útjaim (1984) - tévéfilm
• Széphistória (1984)
• Ez csak színjáték (1985)
• Első kétszáz évem (1985, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• KZ-oratórium (1986) - tévéfilm, dokumentumfilm
• Moldova György: Malom a pokolban (1987, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Scuderi kisasszony (1986)
• Ördögi kísértetek (1986)
• Az ördög talizmánja (1987) (tévéfilm)
• Síremlék – Pilinszky János színművének (1989) - tévéfilm
• Búcsú a kommunizmustól (1990) - tévéfilm, dokumentumfilm
• A kommunizmus múmiái (1990) - tévéfilm, dokumentumfilm
• A szkipetárok földjén (1990)
• Hoppá (1993, forgatókönyvíró is) - játékfilm
• Lement a hold (1993) - tévéfilm
• Balkán! Balkán! (1993, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Fejezetek a magyar film történetéből (1995) - tévéfilm, ismeretterjesztő sorozat
• Moszkvai képeslap (1995)
• Törőcsik Mari (1996) - portréfilm
• Esti sugárkoszorú (1997) - tévéfilm, versösszeállítás
• Befordultam a konyhára (1997) - tévéfilm, versösszeállítás
• Törőcsik Mari Cannes-ben (1998) - tévéfilm
• Szilveszter vagy amit akartok (1998)
• Ennyiből ennyi - Erdély, 1990) (2000, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
• Töredék (2006, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm

Forgatókönyvíróként

• Harminckét nevem volt (1972)
• Ártatlan gyilkosok (1973)
• Megtörtént bűnügyek (1974)
• Mese habbal (1979)

Színészként

• Macbeth (1982)

Egyéb filmjei

• Sziget a szárazföldön (1969) – rendezőasszisztens
• A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1971) – szaktanácsadó
• Herkulesfürdői emlék (1976) – szaktanácsadó
• Őszi almanach (1984)

Könyvei

• Maár Gyula–Zimre Péter: Sértődött utazás; Szépirodalmi, Budapest, 1970
• Gyilkos van a padláson. Egyfelvonásos; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Budapest, 1979 (Színjátszók kiskönyvtára)

Díjai, elismerései

• Mannheimi fesztivál fődíja (1974) Végül
• A filmkritikusok díja (1975)
• Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975)
• Újdelhi fesztivál zsűri-különdíja (1984)
• Balázs Béla-díj (1984)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
• Kossuth-díj (2010)