Márok (Baranya vármegye)
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Márok község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
| Márok | |||
 | |||
| A hercegszentmártoni római katolikus Szent Márton-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Krizics Zsanett (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7774 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 376 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 45° 52′ 27″, k. h. 18° 30′ 31″ | |||
Márok
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Márok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Márok témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Villány keleti szomszédságában helyezkedik el. A további szomszédos települések: északkelet felől Töttös, kelet felől Lippó, délkelet felől Kislippó, délnyugat felől pedig Magyarbóly.
Két különálló településrésze Hercegszentmárton és az attól délkeletre fekvő Németmárok.
Megközelítése
Közúton a község mindkét része az 57 105-ös számú mellékúton érhető el, mely Villány keleti külterületei közt ágazik ki az 5701-es útból.
Az ország távolabbi részei felől az 57-es főúton vagy az M60-as autópályán közelíthető meg, annak a 6-os kilométerszelvényénél lévő versendi csomópontban Villány felé letérve.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Márok megállóhely Hercegszentmárton településrész északi szélén helyezkedik el, közvetlenül az 57 105-ös út mellett.
Története
A település a bronzkor korai szakaszától kezdve lakott terület. Az i. e. 3. századtól a 4. századig kelták, majd rómaiak éltek itt.
A település neve először 1328-ban bukkant fel a korabeli iratokban Morouth alakban írva. A helység mai neve a Márk személynévből eredeztethető. Az 1561-ből származó okiratban már Maarok írásmóddal van feltüntetve, s akkor a település Heniey Miklós birtoka volt. A török időkben a korábbi magyar lakosság elhagyta a községet, helyükre néhány szerb család érkezett. A németek betelepülése 1719-ben kezdődött. A faluban a 19. század közepéig kizárólag németek éltek, a század második felétől azonban már néhány szerb és magyar lakosa is volt.
Neve ennek megfelelően a 18. századtól Németmárok (németül: Deutschmarok[3]). A második világháborút követően a kitelepített német lakosság helyére 1946-ban az ország más-más részeiről, 1948-ban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkeztek családok. A település hivatalos neve a Német jelző elhagyásával 1950-től Márok, ugyanebben az évben a frissen Marótszentmártonra keresztelt Hercegszentmártont (németül: Bailand)[3] is hozzácsatolták.[4]
2001-ben a lakosság 7,7%-a vallotta magát németnek.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Schubert László (független)[5]
- 1994–1998: Schubert László (független)[6]
- 1998–2002: Burai Béla (független)[7]
- 2002–2006: Burai Béla Ferenc (független)[8]
- 2006–2010: Burai Béla Ferenc (független)[9]
- 2010–2014: Krizics Zsanett (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Krizics Zsanett (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019–2024: Krizics Zsanett (Fidesz-KDNP)[12]
- 2024– : Krizics Zsanett (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 438 | 429 | 415 | 400 | 397 | 401 | 394 | 376 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 35,3% németnek, 0,5% ukránnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,9%, református 9,5%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 4,2% (14,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% németnek, 0,2-0,2% horvátnak, bolgárnak, szerbnek, cigánynak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,6% volt római katolikus, 9% református, 0,5% evangélikus, 1,2% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
- Németmárok mai római katolikus templomát 1793-ban építették, Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére szentelték fel.
- Hercegszentmárton római katolikus templomát 1901-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére.
- Tájház
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.