Lucsivna
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
| Lucsivna (Lučivná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1321 | ||
| Polgármester | Stanislav Gavalier | ||
| Irányítószám | 059 31 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 941 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 771 m | ||
| Terület | 18,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 20° 08′ 38″ | |||
| Lucsivna weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Poprádtól 12 km-re nyugatra, 750 m magasan fekszik.
Neve a szláv ločiti (= elválasztani) igéből ered.
1321-ben említik először „Lutzina” néven. A falu eredetileg a savniki cisztercita apátság jobbágyfaluja volt. A későbbiek során „Luchyna” (1347), „Lwchwa” (1398), „Lucsivna” (1417) alakban szerepelt. Mátyás király vadászlakot építtetett ide, melyet később nemesi kúriává alakítottak át. Egykor királyi vámház is állott itt. A 16. században Késmárk városának faluja volt. Lakói híres sajtkészítők voltak. A falu a 18. században a Váradi-Szakmáry család birtoka lett, akik a falutól északra klimatikus fürdőt létesítettek. 1787-ben 55 házában 472 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSIVNA. vagy Laucsburg. Tót helység Szepes Várm. földes Ura Szakmáry Uraság, a’ kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Alsó Sunyavának szomszédságában, és annak filiája, postája, harmintzadgya is vagyon, határja középszerű, sajtya jó, meszet is nevezeteset készítenek lakosai, némelyek pedig fuvarozással keresik élelmeket, Lucsivna vize keresztűl foly, és néha ártalmas.”[2]
1828-ban 65 háza és 471 lakosa volt. Az itt élők főként fuvarozással, juhtenyésztéssel, mészégetéssel foglalkoztak.
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
A fürdő 1937-ben pavilon jellegű gyógyintézetté bővült.
1910-ben 447, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 943 lakosából 871 szlovák és 55 cigány volt.
2011-ben 978 lakosából 807 szlovák volt.
- Itt hunyt el 1906-ban Cséti Ottó bányamérnök, akadémiai tanár, újságíró, lapszerkesztő.
- Itt is utazott Jacques Bongars francia diplomata, utazó, kém, könyvgyűjtő.
- Itt szolgált Peter Michal Bohuň (1822-1879) szlovák festő.
- Szent Márton plébániatemploma 1814-ben épült, a korábbi gótikus templom alapjain.
- Evangélikus temploma 1815-ben épült.
- Eredetileg reneszánsz kastélya a 17. század elejéről való, a 19. században átépítették.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
