From Wikipedia, the free encyclopedia
Lucius Annaeus Seneca Maior vagy az idősebb Seneca, Seneca, a rhétor (Corduba, Kr. e. 54 – Kr. u. 39) római szónok, író.
| Lucius Annaeus Seneca Maior | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 54 Córdoba |
| Elhunyt | i. sz. 39 (92 évesen) Róma |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | római |
| Házastárs | Messi |
| Gyermekek |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | szónoklattan |
| Jelentős munkái | Oratorum et rhetorum sententiae, divisiones, colores Controversiae Suasoriae |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Annaeus Seneca Maior témájú médiaállományokat. | |
Tehetős hispániai lovagrendi családból származott. Kr. e. 43 után Rómában tanult retorikát, többek között Marullus és Arellius Fuscus iskolájában. Ezt követően visszatért Hispániába, ahol talán a császári adminisztrációban töltött be szerepet vagy birtokán gazdálkodott. Gyakran járt azonban Rómában.
Feleségétől, Helviától három fia született: Marcus Annaeus Novatus, Lucius Annaeus Seneca és Marcus Annaeus Mela, akinek a fia Lucanus, Nero korának leghíresebb költője volt.
Historiae címmel történeti munkát tett közzé a Gracchusok korától saját koráig. A munka sokáig nem volt meg, ezért azt hitték, hogy nem maradt fenn, csak Suetonius és Lactantius idézeteiből ismert. 2018-ban a herculaneumi papíruszok vizsgálata során megtalálták a mű jelentős részét, talán az egészét.[1]
Fő műve az Oratorum et rhetorum sententiae, divisiones, colores címen fennmaradt, tíz könyv törvényszéki mintabeszédrészletet (Controversiae) és egy könyv tanácsadó mintabeszédrészletet (Suasoriae) tartalmazó munka. A Controversiae 1., 2., 7., 9., és 10. könyve teljes egészében (előszó, kivonat, szöveg), míg a 3., 4., 5., 6., és 8. könyvnek csak a kivonata, valamint a 3. és 4. előszava maradt fenn. A Suasoriae hét tanácsadó beszéd részleteit tartalmazza.
Művének célja az Augustus korában működött rétorok bemutatása fiai számára, hogy példát állítson eléjük. A római ékesszólás szerinte Ciceróval jutott fel a csúcsra, utána egyre gyorsabban hanyatlik. Az egykori törvényszéki beszéd (oratio) és a későbbi iskolai beszéd (declamatio) között hatalmas különbség áll fenn, a declamationak semmi köze a való élethez. Ennek ellenére – elismerve történeti szükségességüket – összegyűjti azokat, fontos társadalom- és pedagógiatörténeti információkat is nyújtva ezzel.
A törvényszéki minta- vagy példabeszéd struktúrája a következő:
A hét tanácsadó beszéd témája a következő:
A suasoriák abban térnek el controversiáktól, hogy Seneca csak a sententiát és a divisiót vizsgálja, a colort nem.
Munkássága egyrészt irodalomtörténeti szempontból jelentős, mivel reális fényt vet a korabeli irodalmi életre, számos adatot őriz meg a korabeli alkotókról és alkotásaikból. Témái több későbbi irodalmi alkotásba is átszivárogtak. Stílustörténeti szempontból pedig rávilágít arra, hogy az ezüstkor stílusa a rétoriskolák műhelyeiben kezdett kialakulni, már Augustus korában. Pedagógiatörténeti szempontból rávilágít arra, hogy az iskolai oktatás előtérbe kerülése a növekvő számú tanulni kívánóval, szükségszerű folyamat.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
