Lovassy Sándor

Lovassy Sándor Márton Miklós (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.

Lovassy Sándor
Született	1855. október 28.[1][2] Abony
Elhunyt	1946. július 8. (90 évesen)[1][2] Keszthely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ornitológus biológus
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem ( – 1870-es évek)
A Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója
Hivatali idő 1917 – 1921
Előd	Czakó Béla
Utód	Sztankovics János
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovassy Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Római katolikus család sarja. Apja, Lovassy Sándor, iskolai tanár, anyja, Petrovits Amália volt.^[3] A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916–1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója, több éven keresztül a Balatoni Múzeumért Egyesület elnöke. Hévízen a tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora)^[4] megtelepítője. 12 éven át a Keszthelyi Hírlap felelős szerkesztője.

Nymphaea rubra var. longiflora

A hátsó sorban balról is, jobbról is a hatodik személy Lovassy Sándor

Dr. Lovassy Sándor emléktáblája lakóháza falán Keszthelyen

1927-ben jelent meg a Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című műve, melyet „zoológusok, mezőgazdák, erdészek, kertészek, állattenyésztők, halászok, vadászok és állatkedvelők használatára” ajánlott. A mű a korabeli Magyarország nagy jelentőségű természetrajzi munkája volt. Erre való hivatkozások még Fekete István Tüskevár című regényében is megjelennek. (A főhős Tutajos rendszeresen ebből a könyvből tájékozódik a berek állatairól.)

Keszthelyen hunyt el, tisztelői a Szent Miklós temetőbe kísérték utolsó útjára. Sírját 2021-ben a Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta (I. parcella, kriptasor, 7. sírhely).^[5][6]

Főbb írásai

• Adatok Gömör megye madárfaunájához. Budapest, 1882
• A Murányvölgy Murány-Nagyrőczei szakaszának földrajza. Geografiai tanulmány; Kilián, Bp., 1884
• A keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rovargyűjteménye. I–II. Kh. 1891–1892
• Saskeselyű. 1892
• A Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Budapest, 1897
• A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái; Hornyánszky ny., Bp., 1908 (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei 2. köt., 2. rész, 2. szakasz, függelék)
• Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Zoológusok, mezőgazdák, erdészek, használatára; Természettudományi Társulat, Bp., 1927 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
• Az ecsedi láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. Akadémia, Budapest, 1931

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09612.htm, Lovassy Sándor, 2017. október 9.
2. BnF-források (francia nyelven)
3. familysearch.org Lovassy Sándor keresztelője
4. Hévízgyógyfürdő baktériumai és növényvilága. [2017. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
5. Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.
6. A sír képe

Források

• Keszthelyi Életrajzi Lexikon Archiválva 2022. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben