Liptótepla

Liptótepla (a 20. század elején Liptóhévíz, szlovákul Liptovská Teplá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. Madocsán tartozik hozzá.

Liptótepla (Liptovská Teplá)
Liptótepla zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Rózsahegyi
Rang	község
Első írásos említés	1264
Polgármester	Vladimír Šimalčík
Irányítószám	034 83
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	RK
Népesség
Teljes népesség	1031 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	517 m
Terület	9,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 06′ 06″, k. h. 19° 24′ 33″49.101577777778, 19.409086111111
Liptótepla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptótepla témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Rózsahegytől 10 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét a területén feltörő melegvíz-forrásokról kapta. A név előtagja egykori vármegyei hovatartozására utal.

Története

A község területe ősidők óta lakott. Határában késő bronzkori települést és temetőjét tárták fel. Előkerültek egy késő római kori és korai szláv település maradványai is.

Oklevél 1264-ben említi először. A falu a 13. században a liptói óvár birtokaként keletkezett, majd a 16. századig Likavka várának birtoka lett. Már a 13. században állt temploma. A 16. században a horvát eredetű Dvornikovich család szerezte meg. A 18. században vásártartási jogot kapott városi jogokkal, lakói főleg tutajozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Tepla, tót m. v. Liptó vmegyében, 609 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fekszik közel a Vágh vizéhez; termékeny földje a buzát is megtermi; országos vásárokat tart. Vizimalmok. Kastély és kert. F. u. Dvornikovics nemzetség, s feje egy uradalomnak. Savanyu vize is van. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

1856-ban a Dvornikovichok helyi nemeseknek adták el itteni kastélyukat és birtokaikat. Az 1880-as és 90-es években rövid ideig járási székhely volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 686-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 966 lakosából 937 szlovák volt.

2021-ben 1031 lakosából 1008 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, (+1) ruszin, 5 (+4) egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

• Madocsánban született 1600-ban Révay László hadi főbiztos, várkapitány.
• Madocsánban hunyt el 1616-ban Esterházy Magdolna.
• Madocsánban hunyt el 1643-ban Esterházy Farkas.

Nevezetességei

• Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi, melyet a 14-15. században gótikus stílusban átépítettek, majd a 18. században megújították. Lőréses fal veszi körül.
• Késő reneszánsz várkastélya a 17. század második felében épült, de a 18. században barokk stílusban átépítették.