kínai csan buddhista szerzetes, apát - ismert a meghökkentő stílusáról From Wikipedia, the free encyclopedia
Lin-csi Ji-hszüan (臨濟義玄, , japánul 臨済義玄, Rinzai Gigen) (? – 867) kínai csan buddhista szerzetes, apát, ismert meghökkentő stílusáról. A Japánban rinzai zenként ismert iskolát eredeztetik tőle.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
A Hopej ( ) tartománybeli Nanhua faluban született, családi neve Hszing Ji-hszüan ( ). Már fiatalon szerzetesnek állt, a kínai buddhizmus iskolái között a csanban találta meg a maga egyéniségének megfelelőt. Több kolostorban is járt, majd eljutva délre Huang-po ( ) mester tanítványa lett. Mikor Huang-po ( ) 850-ben elhunyt, visszatért északra, híres tanítóvá vált és hamarosan elnyerte a Hu-to folyó (滹沱河, ) partján álló, Pekingtől nem messze fekvő Lin-csi ( ) kolostor apáti rangját. A kolostor nevének jelentése a rév szomszédsága, s innen vette szerzetesi nevét is.
A környékbéli hadurak csatározásai és a megszaporodó rablótámadások miatt el kellett hagynia a folyópartot. A kolostort egy közeli kisvárosba vitték át egy Vang Sao-jin ( ) nevű mandarin támogatásával, a nevet azonban, a rév szomszédsága, megtartották. Lin-csi ( ) élete vége felé a Hszing-hua ( ) kolostorba költözött át, majd itt is halt meg 867. február 18-án. Úgy tartják, miután székében ülve befejezte beszélgetését az egyik tanítvánnyal, legyintett egyet mind a tíz égtáj felé, megigazította ruháját, és csendben elhunyt.
Tanításait sikerrel Mjóan Eiszai mester tudta meghonosítani Japánban, aki Kínából 1191-ben tért vissza. Az iskola neve Lin-csi ( ) nevének japán olvasata után rinzai lett, és idővel az egyik legnépszerűbb zen irányzattá vált a szigetországban.
Magyarul Sári László (József Attila-díjas magyar tibetológus, író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő) írt Su-la-ce írói néven több kötetet is, melyekben Lin-csi életét dolgozza föl anekdotikus stílusban. A kötetek magyar, német és cseh nyelven egyaránt megjelentek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.