Remove ads
görög mitológiai alak, sokfejű vízi szörnyeteg From Wikipedia, the free encyclopedia
A lernéi Hüdra (Λερναία Ὕδρα) a görög mitológiában egy ősi, kígyóra emlékeztető vízi szörnyeteg, számtalan fejjel – írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amforafestők ábrázolni tudtak – és mérgező lehelettel. Hüdrával Héraklész végzett tizenkét próbája másodikaként. Búvóhelye Lerné mocsarában volt Argoliszban, s a víz alatt egy átjáró vezetett az alvilágba, amit Hüdra őrzött.
A szörnyeteg Tüphón és Ekhidna gyermeke, a nemeai oroszlán, Khimaira, Szphinx és Kerberosz testvére. Héra annak reményében ajánlotta Héraklész második próbájának Hüdra legyőzését, hogy a fenevad végez vele.
Elérve a lernéi tó mocsarait, ahol Hüdra lakozik, Héraklész eltakarta száját és orrát egy ruhadarabbal, hogy a mérgező füsttől védje magát, és tüzes nyilakat lőtt a szörny Amümóné-forrás melletti barlangja felé, hogy előcsalogassa. Szemtől szembe került vele, korai amforák ábrázolása szerint egy sarlóval, más források szerint buzogányával akarta levágni ellenfele kilenc fejét. Hüdra azonban minden levágott feje helyére két újat növesztett, ami az összes hőst a kilátástalanság szélére sodorta volna, de nem Héraklészt.
Ráeszmélve, hogy e módon nem tudja legyőzni ellenfelét, Héraklész segítségül hívta fegyverhordozóját, egyben unokaöccsét, Iolaoszt, aki Athéné sugallatára azzal az ötlettel állt elő, hogy égő fáklyával égessék ki a levágott fejek tövét. Héraklész lenyeste a lény fejeit, Iolaosz pedig megpörkölte nyakait. Hüdra középső, halhatatlan fejét Héraklész egy hatalmas szikla alá temette a Lerné-tó[1] és Elaiusz-hegy[2] közötti szentelt úton, és megmártotta nyilait ellenfele mérgező epéjében. Legyőzte még Héra óriásrákját is, amit Hüdra segítségére küldött az istennő. Így teljesítette be második próbáját. Ám megbízója, Eurüsztheusz érvénytelennek tekintette azt, mert Iolaosz segített benne. Ezzel nőtt a tíz próba tizeneggyé, mielőtt elérte a végső tizenkettőt.
Héraklész később Hüdra mérgező epéjébe mártott nyilakkal végzett Nesszosz kentaurral; s végül ez a méreg okozta Héraklész halálát is, mikor magára öltötte a kentaur fertőzött köpenyét.
Ma a „hidraprobléma” vagy a „hidra” kifejezésekkel a többoldalú problémákra utalnak, amelyek látszólag megoldhatatlanok a lépésről lépésre elvvel, vagy arra, aki a megoldás érdekében tett hagyományos kísérlettel csak rosszabbít a helyzeten, például, ha valaki információ titokban tartására törekszik, ám törekvése az információ széles körben való elterjedését eredményezi.
Ha a Nap a Rák jegyében áll, a Hydra csillagkép feje a közelében van. Szintén közel, a Nap alatt helyezkedik el a Rák csillagkép. Mitológusok szerint a lernéi Hüdra és a rák csillagképe azután került az égre, hogy Héraklész végzett velük.
Abban nincs bizonyosság, mint jelképez a kígyófejek kiégetése, de feltehetőleg egy Lernéhez kapcsolódó csatából származik, ahol meggyújtották az ellenséget (valószínűleg az elesetteket), hogy a többieket szétoszlassák. Egy másik vélemény szerint a levágott fejek megkettőződése a halottak számát jelképezi, amelyet a már megholtak által terjesztett fertőzések okoztak. Az égetésre a fertőzések megakadályozása végett volt szükség.
Lernéhez kötődik még egy mítosz, amiben egy szökőkútként jelenik meg, amit Poszeidón alkotott Danaosz lányának emlékére.
A nyíl szó görög megfelelője a toxon, ami nagyon hasonló alakjában a méreg görög változatához (toxis), még szorosabbá téve a kapcsolatot Héraklész nyila és Hüdra mérgezett epéje között.
A nemeai oroszlánra való asszociációk az elbeszélések környezetének hasonlóságából fakadnak, mivel Hüdra egy feltételezhető rendszerben követi az oroszlánt.
Hüdra megjelenik számos szoborban, gyakran Héraklésszel vívott harca közepette. A Louvre-ban több ilyen, a kettejük csatáját megelevenítő művészeti alkotás is található.
Hüdra a címertanban amfiszbéna- vagy sárkányszerű lény. Hét feje van (de előfordul ötfejű is), ha van lába, csak kettővel ábrázolják.
A görög mitológia Hüdrája Lernében lakozik; máshol nem jelent meg ellenfélként. Mindamellett a jelen piac diktálta videójáték-kultúrájában a „hydra” utalhat bármilyen, kígyóhoz hasonló, sokfejű fenyegetésre, amit nem győz le egy egyszerű ütés.
Hüdra nagyobb szerepben jelenik meg a Disney 1997-es animációs filmjében, a Herkulesben. A filmben a Hüdra egy hatalmas sárkányszerű szörny, aki Herkules első hősi megmérettetéseként szolgál. Kezdetben egy feje van, de mikor Herkules megfosztja tőle, kettőt növeszt helyére. Ez így megy egy ideig, mígnem megszámlálhatatlanul sok feje nő. Herkules végül úgy győzi le, hogy ráomlaszt egy sziklafalat. A fenevad feltűnik a rajzfilm sorozatverziójában is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.