Labin (Prgomet)
falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Labin falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Prgomethez tartozik.
| Labin | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Prgomet |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Skelin |
| Irányítószám | 21 201 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 34′ 59″, k. h. 16° 15′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Splittől légvonalban 19, közúton 33 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 8, közúton 13 km-re északra, Dalmácia középső részén a Zagorán, Trogir előterében fekszik.
Labin környékén már a történelem előtti időben éltek emberek. Erről tanúskodnak az erődített települések maradványai és a nagy számú halomsír.[2] A 7. században a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt ez a terület, amikor avar-szláv támadás érte. Ennek eredményeképpen elesett a térség akkori legnagyobb városa Salona is. A dalmát Zagora termékeny földjén új lakosság, a mai horvátok ősei telepedtek le, akik magukba olvasztották az itt talált romanizált lakosságot. Egyházilag e vidék a spliti érsekség alá tartozott, a missziós munkát a bencés szerzetesek végezték. A horvát nemzeti királyok idejében e terület lakossága viszonylagos nyugalomban élt. Zvonimir király a Zagorán több birtokot adományozott az érsekségnek, köztük Labin (Albona), Radošić (Radosich) és Zmina (Smina, Muć) várait, melyek maradványai ma is megtalálhatók.[3] 18. században Suhi Dolac, Radošić és Trolokve települések híveivel együtt Labin is a prgometi plébániához tartozott.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 508, 1910-ben 764 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 97 fő volt, akik főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva) éltek és a prgometi plébániához tartoztak.
- Labin (Albona) vára Giljanovići településrésztől délre, az 514 méter magas Gradina nevű magaslaton állt. A vár valószínűleg az i. e. 8. és az i. e. 6. század közötti időben épült erődített településként kötőanyag nélkül rakott falakkal. Később a rómaiak, a bizánciak, majd a horvátok is megerősítették. Zvonimir király a 11. században a spliti érsekségnek adta. További sorsa ismeretlen. Ma már csak igen csekély nyomai láthatók a Gradina-hegy csúcsán. Hasonló erődített település állt a település határában Jurići településrész felett is.[6]
- Szent Szilveszter pápa tiszteletére szentelt temploma amint azt a bejárat feletti bevésett felirat is mutatja 1870-ben épült a korábban leégett templom helyén. Külső formája megegyezik a prgometi plébániatemplommal, egyhajós épület meghosszabbított szentéllyel, félköríves apszissal. Főoltára márványból készült, oltárképe Szilveszter pápát a Kármelhegyi boldogasszony társaságában ábrázolja. A templomban található még a Kármelhegyi boldogasszony szobra (tiroli munka) és a Kisboldogasszony képe, valamint Szent Jeromos és Szent József képei (utóbbiak másolatok). A falon egy régi, fából faragott feszület is látható.[3]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
