Laç
albániai város Lezha megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Laç város Albánia északnyugati részén, Tiranától légvonalban 35 kilométerre észak-északnyugati irányban. Lezha megyén belül Kurbin község, valamint Laç alközség központja; ez utóbbi közigazgatási egység további települése a várossal mára összeépült Sanxhak. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 17 086 fő.[1] A korábban mezőgazdasági jellegű települést az 1960-as évektől gyors ütemben fejlesztették Albánia egyik jelentős iparvárosává, rézfeldolgozó és vegyipari központjává.
| Laç | |
 | |
| A Szent Antal-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Lezha |
| Község | Kurbin |
| Alközség | Laç |
| Irányítószám | 4701–4703 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 086 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 40 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 38′ 07″, k. h. 19° 42′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laç témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Laç a Lezha–Tiranai-síkság keleti peremén, a Szkander bég hegység lábánál fekszik, a Mat völgyétől 5 kilométerre délre, az Adriai-tenger partvidékétől 12 kilométerre.[2] A várostól nyugatra fut a Tiranát az északi határátkelőhellyel, Han i Hotittal összekötő SH1-es jelű főút. Az ezzel párhuzamosan futó SH39-es főút közvetlenül is összeköti Laçot az északi Milottal és a déli Mamurrasszal.
Laç vidéke hagyományosan a kurbinasok törzsi területe volt.[3] 1899 és 1905 nevezetes lakója volt Shtjefën Gjeçovi (1874–1929) ferences szerzetes, aki kiterjedt néprajzi és népköltészeti gyűjtéseket végzett a kurbinasok körében.[4]
A korábban falusias település iparosítása a negyedik ötéves tervidőszak során (1966–1970) indult meg, amikor szuperfoszfátüzemet telepítettek a városba. A hasonló profilú fieri üzemegységgel együtt a két gyárban évente 200 ezer tonna műtrágyát állítottak elő.[5] A laçi üzem az 1980-as évek közepére megduplázta termelését, és 1990-ben újabb üzemegységekkel tervezték kibővíteni a műtrágyagyárat (évi 150 ezer tonnás kapacitással), erre azonban az ország gazdasági helyzetének súlyosbodása és a rendszerváltás miatt végül nem került sor.[6] A város fejlődéséhez hozzájárult, hogy az 1960-as években kiépítették a Durrës–Laç vasútvonalat, amelyet az 1970-es évek második felében Lezhán át Shkodráig hosszabbítottak meg.[7] A hatodik ötéves tervben (1976–1980) épült fel a város rézolvasztó üzeme, amely a rubiki kohókkal együtt hozzájárult ahhoz, hogy Albánia a világ krómtermelésének egynyolcadát állítsa elő.[8] Az említetteken túlmenően kénsavat is előállítottak Laçban, ezenkívül működött a városban bőrfeldolgozó üzem, üveggyár, fa- és cellulózipari üzemegységek is.[9] A rendszerváltás, 1991 után a számos embernek munkát adó gyárak java része bezárt, a lakosság jelentős hányada munkanélküli lett.[forrás?]
1991 végén súlyos zavargások helyszíne volt a város. Miután az ország miniszterelnöke, Ylli Bufi bejelentette, hogy az ország élelmiszertartalékai csupán egy hétre elegendőek, a laçiak pékségeket és éttermeket fosztottak ki, valamint betörtek egy élelmiszer-ipari üzemegységbe is. Az események során két ember, köztük egy rendőr, vesztette életét.[10] Az 1990-es évek óta az albán hadsereg egyik páncéloshadosztálya állomásozik a városban.[11] A 2013. június 23-ai nemzetgyűlési választás legsúlyosabb incidensére került sor Laçban: az egyik szavazókör közelében lövések dördültek el, egy ellenzéki aktivista meghalt, egy demokrata párti jelölt pedig megsebesült.[12]
Laç jellegzetes Hoxha-korabeli iparváros, lakótelepekkel és üzemekkel, elenyésző látnivalóval.
A várost keletről szegélyező Gjonëmi-hegyen (Maja e Gjonëmit, 414 m), a központtól 4 kilométerre található a 16. századi Szent Antal-templom (Kisha e Shën Ndout), amely országos jelentőségű búcsújáró hely. A csodatévő szent hely második világháborúig virágzó kultusza a kommunizmus évtizedeire megszűnt, de 1990 óta minden év Antal-napján, június 13-án több ezer zarándok gyűlik össze – köztük muzulmánok – a templomnál közös rózsafüzér-imádságra és zsoltáréneklésre.[13] A hely kultuszának fontos eleme egy bizonyos, itt szentként tisztelt Balázs pap (Shën Vlash, a. m. ’Szent Balázs’), aki a fáma szerint a pogányoktól menekülve egy közeli barlangban keresett menedéket. Érdekessége, hogy a személye köré szőtt albán legendáriumba beszűrődnek a tényleges szebasztei Szent Balázs tettei és attribútumai.[14] Ezeknek a népi vallásossági reminiszcenciáknak az egyik jele, hogy a templomtól 500 méterre nyugatra álló, műemléki védelem alatt álló várromot a helyi népnyelv Szebaszte vára (kalaja e Sebastes) néven ismeri.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
