From Wikipedia, the free encyclopedia
A vasúti közlekedés a szállítás fontos módja Kínában. A hálózat hossza több mint 155 000 km (2022),[2] ami a világ második leghosszabb hálózata.[7] Ez a legforgalmasabb hálózat a világon. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzve Oroszországot és Németországot is.
| Kína | |
 | |
| CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | China Railway |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 3,660 milliárd utas (2019)[1] évente |
| Utaskilométer | 1470,66 milliárd utaskm (2019)[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 155 000 km (2022)[2] km |
| Kétvágányú vonalak | 83 000 km (2019)[1] km |
| Villamosított vonalak | 100 000 km (2019)[1] km |
| Nagysebességű vonalak | 40 474[3] km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
| 1435 mm | 150 000[4] km |
| További információk | |
| Alagutak száma | 16 084 (2019) |
| Alagutak hossza | 18041 km (2019)[5] km |
| Leghosszabb alagút | Songshanhu alagút (38,813 km) |
| Leghosszabb híd | Tanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km |
| Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072[6] m |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[8]
A vasúti közlekedést túlnyomórészt a China Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.
Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.
A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.[10] 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.[11]
Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.[12]
Kínában a nagysebességű vasutakat a CRH (China Railway High Speed) üzemelteti. A hálózat jelenlegi hossza 40 474[13] km. Jelenleg több ezer kilométeren zajlik a hálózatfejlesztés.
350 km/h vasútvonal
200 km/h vasútvonal
Gördülőállomány
Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
