település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Kunisince (horvátul: Kunišinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.
Kunisince (Kunišinci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Mariánc |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 31555 |
Körzethívószám | +385 031 |
Népesség | |
Teljes népesség | 249 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 95 m |
Terület | 9,50 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 40′ 18″, k. h. 18° 16′ 51″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eszéktől légvonalban 33, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Mariáncról Csamagajevcére menő út mentén fekszik.
A falu a török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy Sain nevű valpói szpáhi volt. Az 1702-es összeírás szerint a török korban a faluban 7 ház állt, lakói kizárólag kálvinisták voltak.[2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Kunisinczy” néven 5 portával szerepel.[3] A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Kunishincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kunissincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kunissincze” néven 127 házzal, 798 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat telepítettek ide. 1857-ben 760, 1910-ben 714 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a horvát, 18%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 315 lakosa volt.
KUD „Slavonska vila” Marijanci-Kunišinci kulturális és művészeti egyesület.
ŠRD „Plosna” Kunišinci sporthorgász egyesület.
DVD Kunišinci önkéntes tűzoltó egyesület.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.