Kölpény

	Kölpény (Кулпин / Kulpin)
	Az evangélikus templom
	; Kölpény címere
	; Kölpény címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Petrőc
Rang	falu
Irányítószám	21472
Körzethívószám	+381 21
	Népesség
Teljes népesség	2775 fő (2011) +/-
Népsűrűség	82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	83 m
Terület	36,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 24′ 03″, k. h. 19° 35′ 13″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kölpény témájú médiaállományokat.

Kölpény (szerbül Кулпин / Kulpin, szlovákul Kulpín) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Petrőc községben.

Gyors adatok

Bezárás

Nem tévesztendő össze a következővel: Kölpény (Szerémség).

Újvidéktől 25 km-re északnyugatra, Petrőc északi szomszédjában fekszik.

Kölpény (Kulpin) a varég normannok Kölpény törzsének nevét viselő település, nevét már Anonymus is megemlítette elbeszélésében. Kölpény az egykori Bács-Bodrog vármegye egyik legrégibb települése, mely népes település lehetett már IV. Béla király idejében is.

Kölpény neve már 1193-ban szerepelt Culpen néven.

1345-1348. között Kurpee, 1418-1442-ben pedig Kwlpy alakban említették.

1232-1270. körül IV. Béla király adományozta a települést a Csák nemzetségből származó Pós (Pows) fia (Pósfi Ugrin) őseinek.

1345-ben Pósfi Ugrin fia, Miklós mester birtoka volt, melynek egynegyed részét Mihály fiának comes Stephanusnak ajándékozta szolgálatai elismeréséül, a másik kétharmad rész pedig Alpári Pongrácz fiai Bertalan, István és Demeter kapták meg.

1418-ban az Újlakiaké, Újlaki Imre birtoka volt.

1442-ben pedig Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán, székely- és temesi gróf birtoka volt.

A török korban a lakosság elmenekült, helyükre szerbek költöztek. Ekkor változott át neve is Kulpin-ra.

1554-ben a török defterek adatai alapján 3 ház állt a településen, 1570. körül 6 ház, 1590-ben pedig húsz adózó ház állt itt.

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
3578	3728	3742	3312	3226	3203	2976^[2]	2775^[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szlovákok	2116	71,10
Szerbek	634	21,30
Jugoszlávok	43	1,44
Cigányok	38	1,27
Horvátok	21	0,70
Magyarok	8	0,26
Montenegróiak	6	0,20
Ukránok	6	0,20
Csehek	1	0,03
Szlovének	1	0,03
Ruszinok	1	0,03
Németek	1	0,03
Macedónok	1	0,03
Egyéb/Ismeretlen^[3]

Itt született Milan Michal Harminc (1869–1964) szlovák építész
Itt született 1830-ban Brankovics György magyarországi szerb ortodox pap, 1882-től temesvári görög keleti püspök, 1890-től karlócai metropolita, valóságos belső titkos tanácsos, mecénás.