Kujnik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
| Kujnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35250 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 248 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 2,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 17° 44′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bródtól légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 28 km-re délre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.
A település már a középkorban is létezett. 1457-ben „Kyhnik”, 1483-ban „Kwhynnyk” néven említik. A szulkovci Szulk család birtoka volt.[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több. mint 150 évig török uralom alatt állt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadító harcok elől elmenekültek. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között, tehát valószínűleg puszta volt.[3] 1730-ban a vizitáció szerint 17 ház állt a faluban. 1746-ban 15 háza volt. Lakói a szomszédos Malino Szent Lukács kápolnája köré temetkeztek. 1760-ban 20 házban, 21 családban 140 fő lakott a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Kuinik” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kujnik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kujnik” néven 23 házzal, 108 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából és a Hegyvidékről katolikus horvát és pravoszláv szerb családok települtek be.[4]
A településnek 1857-ben 144, 1910-ben 270 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 86%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 310 lakosa volt. A társadalmi élet a közösségi házban zajlik.
A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőművelés és az állattartás. Ma is 15 családi gazdaság van a településen. A Plastoglas nevű cég gyertya- és műanyaggyártással foglalkozik.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
