Krivij Rih

	Krivij Rih (Кривий Ріг)
; Krivij Rih címere	; Krivij Rih zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Dnyipropetrovszki terület
Járás	Kryvyi Rih Raion (2020. július 18. – )
Község	Kryvyi Rih urban hromada (2020. július 17. – )
Rang	város
Alapítás éve	17. század
Polgármester	Jurij Hrihorovics Vilkul
Irányítószám	50000–50479
Körzethívószám	+380 56(4)
Testvértelepülései	Lista Hantan; Rusztavi; Duisburg; Kassa; Lublin; Miskolc;
	Népesség
Teljes népesség	603 904 fő (2022. febr. 1.)
Népsűrűség	1 472,94 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	84 m
Terület	410 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 54′ 36″, k. h. 33° 23′ 24″
	Krivij Rih weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Krivij Rih témájú médiaállományokat.

Krivij Rih (ukránul: Кривий Ріг, oroszul: Кривой Рог, magyar átírásban: Krivoj Rog) város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, az Inhulec és a Szakszahany folyók összefolyásánál. A Krivij Rih-i agglomerációs körzet központja.

Gyors adatok

Bezárás

Jelentős ukrán ipari és kulturális központ. Jellemző iparága az acélgyártás és fémfeldolgozás, mely a Krivij Rih-i vasérc-medence (Krivbasz) érceit dolgozza fel.

Becsült népessége 2007-ben 690 629 fő volt. A 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint a Krivij Rih-i Városi Tanácshoz tartozó településekkel együtt a város lakossága 712,5 ezer fő volt (1989-ben 769,1 ezer fő).^[2]

A népesség alakulása 1781 és 2022 között

Lakosok száma	2184	22 709	70 025	242 100	510 000	683 600	784 000	739 400	647 727	603 904
	1781	1920	1933	1953	1967	1985	1991	1999	2015	2022

Adatok: Wikidata

A települést a zaporizzsjai kozákok alapították a 17. században az Orosz Birodalom részeként. Első hivatalos írásos említése 1775-ből származik, amikor az Inhulec folyó mentén található postaállomások listájában említik. Ezt tekintik a település alapításának hivatalos időpontjának is. Első tudományos igényű leírása Johann Anton Güldenstädttől származik, aki 1773-ban látogatta meg a területet. 1761-ben már templomot szenteltek, akkorra készült el a Szent Miklós-templom. A város történetének korai időszakának dokumentumai 1941-ben, amikor a második világháború miatt azokat Nyikopolba szállították, megsemmisültek.

1860-ban kisvárosi rangot kapott, abban az időben a Herszoni kormányzósághoz tartozott. Lakosainak többsége a 19. század közepén zsidó volt.

A környéken 1881-ben találtak először vasércet, melynek ipari szintű kitermelését Alekszandr Pol archeológus és vállalkozó szorgalmazta. Ettől az időszaktól a várost gyors gazdasági növekedés jellemezte, lakossága gyorsan növekedett. A lakosság etnikai összetétele is jelentősen módosult. Az ipari tevékenység sok oroszt vonzott a városba a Kijevi, a Kurszki és az Orjoli kormányzóságokból.

1919-ben a városi rangot kapott és a Jekatyerinoszlavi kormányzósághoz (Jekatyerinoszlav mai neve Dnyipro) csatolták, járási székhely lett.

Az oroszországi polgárháború időszakában Krivoj Rog Nesztor Mahno anarchista mozgalmának egyik központja volt. A város ipara a szovjet időszakban tovább fejlődött. 1931-ben alapították a ma is jelentős acélgyártó vállalatot, a Krivorozssztalt.

A második világháború idején, 1941 augusztusában foglalták el a német csapatok, és csak 1944-ben került ismét szovjet fennhatóság alá a város. A háború alatt a város jelentős része elpusztult.

A város szovjet címerét 1972-ben fogadták el. A címer alapja egy harántolt szögletes címerpajzs. A címerpajzs bal oldala piros, a jobb oldala világoskék színű, a rajzolatok ezüst színűek. A pajzs bal oldalán egy bánya, a jobb oldalán egy vegyi kombinát stilizált rajzolata látható, utalva a város nehéziparára. A címerpajzs felső részén a város neve található ukránul, ezüst színben.

Krivij Rih jelenlegi címerét 1998. május 20-án hagyta jóvá a városi tanács. Az új címer a város kozák eredetére utal. Krivij Rih 1775-ig a Zaporizzsjai Szics területéjez tartozott. A kerektalpú hasított címerpajzs két részre oszlik, a bal oldala világoszöld, jobb oldala piros színű. A címerpajzs alsó részén egy kozák lőportartó szaru látható. A szarvból (ukránul: rih) készült lőportartó a kozák múlton túl egyúttal a város nevének eredetére, a két folyó, az Inhulec és a Szakszahany összefolyásának az alakjára is utal. A szarv fölött a címerpajzson egy aranyszínű háromágú tölgyfalevél található, két makkal. A háromágú tölgyfalevél az ukrán nemzeti szimbólumra, a háromágú szigonyra (trizub) utal. A címerpajzs körben kartussal díszített.

A város zászlaja megegyezik a város címerével, a címerpajzs elemeit tartalmazza. A zászló alakja négyzet, függőlegesen két részre osztva. Bal oldala világoszöld, jobb oldala piros, rajta a címer szimbólumai, a fehér lőportartó szarú és az arany színű háromágú tölgyfalevél.

A város pecsétjét ugyancsak 1998-ban, a zászlóval és a címerrel együtt fogadták el. A pecsét kör alakú. Középen a címer szimbólumait, a lőportartó szarut és a háromágú tölgyfalevelet tartalmazza. A pecséten körben a Pecsatka miszta Krivoho Rohu (magyarul: Krivij Rih város pecsétje) ukrán nyelvű felirat olvasható.