Kripta

A kripta (más néven sírbolt^[1]) a temetkezőhelyek egyes fajtáinak összefoglaló neve.

A Rákóczi-kripta a kassai Szent Erzsébet-dóm altemplomában

A kripta (sírbolt) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, al- és felépítményből álló temetőhely, amelynek méretét e koporsók száma határozza meg. A temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A kripta helyét a temetőben annak tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta, a tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia.^[2]

A szó eredete

A kripta görög eredetű szó (κρύπτω = befed, elrejt).

Története

Kezdetben föld alatti temetkezőhelyet jelentett. A középkorban legjellemzőbb típusa a templomok keleti felén, a szentély alatt épült altemplom volt, ahová nemcsak egyházi és világi méltóságokat temettek, de ott őrizték a fontosabb ereklyéket is.

Később így kezdték nevezni a temetőkben főleg családok, illetve világi személyek számára épített sírboltokat is.

Galéria

• 
  A Schober-sírbolt a Farkasréti temetőben
• 
  A Horthy-család sírboltja Kenderesen
• 
  Lyka sírbolt a Kerepesi úti sírkertben
• 
  A bayeux-i Notre-Dame-székesegyház kriptája Franciaország (11. század)
• 
  A toulouse-i Saint Sernin bazilika kriptája
• 
  A worcesteri katedrális kriptája
• 
  Az arnhemi Szent Eusebius templom kriptája
• 
  A mártírkő a zürichi Wasserkirchében
• 
  A zürichi Grossmünster kriptája Nagy Károly szobrával
• 
  A Hofkirche kriptája a requiem-oltárral

Kapcsolódó cikkek

• Katakomba
• Mauzóleum
• Síremlék
• Temető