Kraljevec na Sutli

Kraljevec na Sutli falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Draše, Gornji Čemehovec, Kačkovec, Kapelski Vrh, Lukavec Klanječki, Movrač, Pušava, Radakovo és Strmec Sutlanski tartozik hozzá.

Kraljevec na Sutli
A Szűz Mária-kápolna Kraljevec na Sutli központjában.
Kraljevec na Sutli címere
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Krapina-Zagorje
Község	Kraljevec na Sutli
Jogállás	falu
Polgármester	Antun Hrelja
Irányítószám	49294
Körzethívószám	(+385) 049
Népesség
Teljes népesség	1591 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 48″, k. h. 15° 43′ 48″45.98, 15.73
Kraljevec na Sutli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kraljevec na Sutli témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zágrábtól 28 km-re északnyugatra a Zagorje területén, a Szutla völgyében, a megye délnyugati részén, a szlovén határ mellett fekszik.

Története

A település keletkezéséről semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Nevével kapcsolatban is csak találgatások vannak. Azt feltételezik, hogy egy Kralj vezetéknevű család telepedett le itt először, mivel ez a név elég gyakori volt a középkori Klanjecen és Radakovón is. Más vélemények szerint a település a Dráva és Száva közötti terület középkori horvát nevéből az egészen a 19. századig használatos "Kraljevina Slavonijáról" kapta volna a nevét.

A 15. század előtt területe csak gyéren volt lakott, határának legnagyobb részét még erdő borította. Amikor 1463-ban Bosznia területét megszállta a török az ott élők a környező országokba menekültek. Így erre a vidékre is menekülők nagy csoportjai érkeztek a ferences atyák vezetésével és megalapították új falvaikat. A radakovói Jantunušak-dombon is ekkor építették fel a ferencesek Páduai Szent Antal templomukat és kolostorukat, hogy védelmet nyújtson a török könnyűlovasság fosztogatásai ellen. A vidék birtokosai az Erdődyek birtokok adományozásával támogatták tevékenységüket. Az elszegényedett népnek csak a hite és magukkal hozott szép szokásai maradtak, melyek mára jórészt már feledésbe merültek. A 17. században a radakovói területet többször is földrengés rázta meg. Közülük a legnagyobb 1625-ben pusztított, amikor a Jantunušakon álló kolostor teljesen összedőlt. Ekkor a ferencesek Klanjecre költöztek, ahol már korábban is volt birtokuk. Ezekről az eseményekről szól az "Antunušak" című költemény, melyet a kolostorban élt költő Adalbert Pogačić írt.

A település Szentháromság plébániáját 1789-ben alapították, mai plébániatemploma 1836-ban épült fel. Iskolája 1849-ben nyílt meg, első tanítója Josip Fabijančić volt. Önkétes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították. A falunak 1857-ben 407, 1910-ben 597 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 1954-ig községközpont volt, majd a községet a független horvát állam megalakulása után 1993-ban szervezték újra. 2001-ben a falunak 372, a községnek összesen 1815 lakosa volt.

A községi hivatal épülete

Nevezetességei

• A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomát^[2] 1836-ban építették klasszicista stílusban. Különösen sokat tett a templomért az 1848 és 1881 között itt szolgált Ferdo Krajačić plébános, aki 1850-ben új harangot, 1855-ben toronyórát szereltetett az épületbe. Utóbbi ma már nincsen meg. 1880-ban nagy földrengés rázta meg az épületet, mely Zágrábban is nagy károkat okozott. A harangot az I. világháborúban elvitték, helyére Nikola Horvati plébános idejében 1927-ben szerelték fel az újat. A plébánia nagy ünnepe volt az 1937-es bérmálás, melyet a később boldoggá avatott Alojzije Stepinac zágrábi érsek végzett.

• A falu központjában található a Szűz Mária tiszteletére szentelt kis kápolna, mely az újabb időkben épült.

Külső hivatkozások

• Kraljevec na Sutli község hivatalos oldala
• A turisztikai egyesület honlapja
• Az alapiskola honlapja

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4107.