Kovács Sándor (püspök, 1869–1942)

Kovács Sándor (Nagyveleg, 1869. május 20. – Budapest, 1942. március 31.) a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke 1935-től haláláig.

Ez a szócikk az evangélikus püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Sándor (egyértelműsítő lap).

Kovács Sándor
A Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke
Kovács Sándor. 1936.
Született	1869. május 20. Nagyveleg
Elhunyt	1942. március 31. Budapest
Sírhely	Új köztemető
Felekezet	evangélikus kereszténység
Püspökségi ideje 1935 – 1942
Előző püspök Következő püspök Kiss István Kardos Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Sándor témájú médiaállományokat.

Élete

Kovács János és Farkas Éva jobbágy szülők fia. A gimnázium alsóbb osztályait Győrött, a felsőbbeket 1884–1888 között Sopronban végezte. Teológiát 1888–1891-ben ugyanott, 1892–1893-ban Pozsonyban hallgatott, a közbeeső éveket nevelősködéssel töltve. 1893-ban külföldre ment és ezévi október 23-tól egy évig a hallei egyetemen időzött. Hazatérvén, 1894-től a budapesti egyetemnek volt hallgatója, ezalatt újból nevelőséggel foglalkozván. 1896-ban magántanár, majd miután 1900-ban teológiai tanári vizsgálatot tett, 1904-ben rendkívüli, 1907-ben rendes tanár lett a pozsonyi teológiai akadémián, melynek 1917-től igazgatói tisztét is vitte. Az államfordulat után Budapesten folytatta működését, míg 1923-ban a pécsi egyetem soproni hittudományi karára neveztetett ki a magyar protestántizmus történetének és az egyházjognak nyilvános rendes tanárául. Miután emellett a dunáninneni egyházkerületnek huzamosabb időn át a főjegyzői tisztét is betöltötte, 1935-ben püspökké választotta a kerület. Mint ilyen, 1936-ban a sámsonházai lelkészséget foglalta el, egyetemi tanárságáról nyugalomba lépve. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1908-ban választmányi tagjai, a Debreceni Egyetem 1917-ben teológiai díszdoktorai közé sorozta, a Luther-társaságnak pedig 1921-től 1937-ig főtitkára volt, azután 1941-ig elnöke.

Művei

Szerkesztésében jelent meg az Ev. Őrálló (1905–1907. I.), az Ösvény (1913–1930.), a Prot. Esték (I–III. k.,), a Jó Pásztor (1899-től), a Ker. Imádságos Könyv (1899.), a Kis Énekeskönyv (1901.) és a Magyar Prot. Történelmi Emlékek két kötete (1916–17.). Számos egyháztörténelmi tárgyú cikkét közölték különböző közlönyök, sőt napilapok is.

Önálló művei és nagyobb dolgozatai:

• A soproni ev. lyceumi Magyar Társaság története 1790–1890. (Sopron, 1890.)
• Jézus a világ világossága (Reformáció-ünnepi prédikáció). (Uo. 1897.)
• Két anya harca a 17. században. (Budapest, 1897.)
• A kurucvilág költő-asszonya (Prot. Esték I., 1897.).
• Jézus az, aki eljövendő vala (Prédikáció). (Kecskemét, 1898.)
• I. Rákóczy György és a pápás renaissance (Prot. Szle, 1899.).
• A fejedelemasszony udvara (Prot. Esték II., 1899.).
• A ker. ember igazi gazdagsága (Prédikáció). (Balassagyarmat, 1899.)
• Lorántfi Zsuzsánna az eklézsiában (Prot. Szle, 1901.).
• Lorántfi Zsuzsánna a gyermekei között (Uo. 1902.).
• Zay Amália bárónő. (Budapest, 1902.)
• Rákóczi lelke. (Pozsony, 1903.)
• Prot. nemzeti költészet. (Budapest, 1904.)
• Deák Ferenc és a vallásszabadság (Prot. Szle., 1907.).
• A rabszolgaság kora a prot. egyházban (A Zsilinszky-féle nagy egyháztörténet egy része). (Budapest, 1907.)
• A te parancsodra bevetem a hálót (Prédikáció az országos ev. tanáregyesület megalakulásakor). (Uo. 1908.)
• Radvánszky György két mátkája (Prot. Szle, 1908.).
• Egy híres asszony névtelen anyja (Uo.)
• Két vértanú a 17. századból. (Budapest, 1910.)
• Andreae Ernő. (Pozsony, 1911.)
• Mária útja (Ösvény, 1912.).
• Rimay János (Uo. 1912.).
• Augustinus a pusztában (Uo. 1914.).
• A magyar reformáció és a Nádasdy-ház (Uo. 1916.).
• A hit pajzsa. (Budapest, 1916.)
• A keresztyénség útja (Prot. Esték, III., 1916.).
• Igazgatói beköszöntő beszéd. (Pozsony, 1917.)
• Méreg. (Budapest, 1917.)
• Luther a wormsi gyűlésen… (Uo. 1921.)
• A haladás törvénye a keresztyénség történetében. (Uo. 1928.)
• A speyeri birodalmi gyűlés történelmi jelentősége. (Uo. 1929.)
• A magyar evangélikusság földrajza és néprajza (A „Hitvallás és tudomány” c. kötetben). (Sopron, 1930.)
• Az ágostai hitvallás négyszázados emlékévének okirattára. (Budapest, 1930.)
• Püspöki székfoglaló beszéd. (Uo. 1935.)

Források

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.

• Kovács Sándor. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)

További információk

• Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998. Agora ny.
• A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiad. vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
• Fukári Valéria: Egy régi alma mater. A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve (1882-1923). Pozsony, Kalligram, 2003.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. * Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

• Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap