Kolossváry Sándor

Kolossváry Sándor (Pápa,^[1] 1775. március 20. – Veszprém, 1842. december 6.^[2]) római katolikus pap, hitszónok, mecénás, a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagja.

Ez a szócikk a katolikus lelkész Kolossváry Sándorról szól. Hasonló címmel lásd még: Kolosváry Sándor.

Kolossváry Sándor
Életrajzi adatok
Születési név	Kolossváry Sándor
Született	1775. március 20. Pápa
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1842. december 6. (67 évesen) Veszprém
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1798
Tisztség	magyar országgyűlési követ

Életútja

Kisnemesi családban született. Elemi iskoláit Pápán végezte el, majd Sopronban, illetve Veszprémben járt gimnáziumba. 1790-től a veszprémi egyházmegye papnövendékeként bölcseletet és teológiát hallgatott a pozsonyi papnevelő intézetbe, az Emericanumban. 1797-től káptalani karsegéd és székesegyházi hitszónok volt. 1798-ban Győrben pappá szentelték, s a veszprémi egyházmegyei szemináriumba nevezték ki a katolikus erkölcstan és lelkipásztorkodás-tan tanárává. 1804-ig oktatott Veszprémben, majd 1804-től 1809-ig nagykapornaki lelkész volt, ezzel párhuzamosan 1805-től zalai alesperesként, 1808-tól veszprémi kanonokként is szolgált. 1809 és 1829 között Veszprém főplébánosa, ezzel párhuzamosan 1814-től vásárhelyi címzetes apát, 1822-től segesdi, 1823-tól pápai főesperes volt. 1829-ben a veszprémi káptalan dékánja lett, 1832-től haláláig pedig káptalani olvasókanonokként szolgált Veszprémben.

Egyházi munkája mellett 1812-től Veszprém vármegye táblabírájaként is tevékenykedett, a veszprémi káptalan követeként pedig részt vett és hazafias szónoklatával ki is tűnt az 1825–1827. évi pozsonyi országgyűlésen.

Munkássága

Egyházi tisztségei mellett jeles hitszónokként is ismert volt, de beszédei csak halála után jelentek meg. Jelentős összegekkel, élete során mintegy 25 ezer forinttal támogatta a népnevelés ügyét, s további 72 ezer forintot áldozott egyéb jótékonysági célokra. Kezdeményezésére és anyagi támogatásával vette kezdetét 1817-ben a végül 1829-ben átadott veszprémi ispotály építése. 1832-ben 400 ezüstforinttal hozzájárult a Magyar Tudós Társaság törzstőkéjéhez, s részt vett a társaság nagyszótára, a Nagy magyar szókönyv előkészítő munkálataiban.

Társasági tagságai és elismerései

1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgató, 1831-ben tiszteleti tagjává választották.

Főbb művei

• Kolossváry Sándor egyházi beszédei I–II. Szerk. Kolossváry Ferenc. Pozsony. 1843–1844.
• Kolossváry Sándor még eddig ki nem adott egyházi beszédei. Budapest. 1875.

Jegyzetek

1. A korábbi életrajzok szerint Homokbödögén született, de Pfeiffer János megtalálta és publikálta a valódi születési helyét igazoló egyházi anyakönyvi bejegyzést.
2. Néhány életrajzi lexikon december 7-ére teszi halála dátumát.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. 793. o.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 954. o.
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1163. o. ISBN 963-05-7746-1
• Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István. Budapest: Szent István Társulat. 2002. On-line elérés
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1028. o. ISBN 963-547-414-8
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 700. o.
• Bejegyzés a régi akadémiai levéltárban

További irodalom

• Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Kolossváry Sándor felett. In: A Magyar Tudóstársaság Évkönyvei VII. 1846.

• Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap